Deákvári Lakásfenntartó Szövetkezet Házirendje

2014. március 15. napján történt módosításokkal egységes szerkezetben

 

I. Értelmező rendelkezések

1.   Lakóépület a Deákvári Lakásfenntartó Szövetkezet (továbbiakban: a lakásszövetkezet) alapszabályának II. mellékletében felsorolt ingatlan a hozzá tartozó lakásingatlanokkal, nem lakás céljára szolgáló önálló ingatlanokkal és helyiségekkel, beépítetlen területekkel együtt.

2.   A házirend hatálya kiterjed valamennyi lakóépületre valamint minden személyre, aki állandó vagy ideiglenes jelleggel az épületben, az ingatlanon tartózkodik.

3.   A lakóépület illetve a lakás használója az épületben, ingatlanon állandóan, vagy ideiglenesen tartózkodó személy, a lakás tag és nem tag tulajdonosa, haszonélvezője, bérlője vagy egyéb jogcímen az használó személy.

4.   Az ingatlan kezelője a lakásszövetkezet, illetve az általa megbízott személy, gondnok.

II.  A lakóépületek használata

1.   A közös használatú helyiségeket (lépcsőház, folyosók, tárolók, pincék, padlás stb.) minden lakáshasználó egyenlő mértékben és egyformán jogosult használni, kivéve a pincerekeszet, amelyekből minden lakáshoz egy rekesz tartozik, amennyiben az adott épületben ilyen kialakításra került.

2.   Egyéb közös tulajdonú helyiségeket a közgyűlés (részközgyűlés) jóváhagyásával egy vagy több személy kizárólagosan is használhat. Ebben az esetben az Igazgatóság használati díjat állapít meg, amelyet a lakásszövetkezet részére havonta kell megfizetni.

3.   Az ingatlan helyiségeit – a részközgyűlés eltérő határozata és hatósági engedély nélkül – csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni (pl. gyermekkocsi-tárolót nem lehet lomkamraként használni).

4.   Közös használatú területeken a menekülési útvonalak szabad szélessége nem lehet 1,1 m-nél kevesebb. Az ott elhelyezett tárgyakkal, növényekkel a menekülési útvonalat leszűkíteni tilos!

5.   A pincében, padlásokon és a közös tárolókban a helyiség rendeltetésének megfelelően különféle tárgyak tárolhatók. A közös és saját használatú területeken, pincében és egyéb helyiségekben benzin, gázolaj, robbanás veszélyes és mérgező anyagok, mások életét és egészségét károsító anyagok nem tarthatók és ideiglenesen sem tárolhatók. . A közlekedő folyosókat a tárolás célját szolgáló területeken is szabadon kell hagyni! Egyéb – nem tárolásra szolgáló – közös használatú területeken bútorok, hulladék, tartalék-anyagok, felszerelési tárgyak, kerékpár, babakocsi stb. tárolása tilos!

6.   A nem lakás célú helyiségekben (pl. tárolók, lépcsőház stb.) elektromos berendezés (pl. hűtőszekrény) felügyelet nélkül nem üzemeltethető.

7.   A közös tárolókban, lépcsőházakban és kertben lévő vízcsapok csak a lakóközösség érdekében (pl. lépcsőház felmosása, kertgondozás) vehetők igénybe.

8.   Az épületből ablakon, erkélyajtón keresztül folyadékot kiönteni, hulladékot vagy egyéb tárgyat kidobni tilos. Erkélyt, loggiát, függőfolyosót takarítani, ott virágot öntözni csak úgy szabad, hogy ne folyjon le a víz, és ne hulljon le a szemét. Az ablakpárkányokon, erkélykorlátokon tárgyakat elhelyezni (pl. cserepes növény, balkonláda, madáretető stb.) csak biztonságos rögzítéssel, mások zavarása nélkül szabad.

9.   Az épület kapuját zárva kell tartani, de csak úgy, hogy az belülről kulcs vagy egyéb segédeszköz nélkül, ha kaputelefon vagy felcsengető rendszer van kiépítve, a lakásból azzal nyitható legyen.

10. A tetőkijáratokat – a tízemeletes épületek kivételével – állandóan zárva kell tartani. A tetőre kimenni csak a lakásszövetkezet engedélyével szabad.

11. A házak külső homlokzatain, falain változtatást, építési, szerelési, átalakítási munkát végezni, a homlokzat képét megváltoztató tárgyat elhelyezni csak a lakásszövetkezet és az építési hatóság engedélye alapján lehet végezni.

12. Háztartási szemetet zárható edényzetben kell a kijelölt gyűjtőhelyre eljuttatni, és az ar-ra rendszeresített tárolóedénybe helyezni. Tilos a házi szemetet a közös helyiségekben, lépcsőházban, lakáson kívüli tároló helyiségben elhelyezni, szétszórni. A nem háztartási szemét lomok, nagyobb tárgyak, elhasznált berendezések, bútorok elszállításáról a lakás tulajdonosa tartozik gondoskodni.

13. Nagymértékű rovarfertőzés megszüntetése érdekében a lakásban a tulajdonos, egyéb helyiségekben a használó rovarmentesítési munkákat köteles elvégezni, illetve köteles tűrni a lakásszövetkezet részközgyűlésének döntése, vagy az ANTSZ kötelezése alapján elrendelt közös rovarirtási munkát.

14. Az épület külső és belső falfelülete, kapualj, stb. a lakásszövetkezet tulajdona, ezeken hirdetmények, berendezések (cég- és címtáblák, kirakatok, vitrin-szekrények) elhelyezése csak a lakásszövetkezet hozzájárulásával, térítés ellenében lehetséges.

15. Tilos dohányozni a lakásszövetkezeti lakóépület közös használatra szolgáló, zárt légterű épületrészeiben, területein, illetve helyiségeiben. Tilos égő dohányneműt, gyufát eldobni, ablakon kidobni.

III. A lakóépületek zajvédelme

1.   A lakóépületben a napszaktól függetlenül tartózkodni kell a mások nyugalmát zavaró zajjal járó magatartástól, tevékenységtől (például zenélés, éneklés, kiabálás, botrányt okozó viselkedés, nagyobb hangerővel történő televízió-, rádió-, vagy zenehallgatás, bármilyen hangos géphasználat, vagy egyéb zajt vagy rezgést keltő tevékenységek).

2.   A 27/2008. (III.22.) KvVM-EüM rendelettel összhangban a hanghatást zavaró mértékűnek, a zajpanaszt megalapozottnak kell tekinteni, ha szabad térben mért súlyozott hangnyomásszint

a.   az épületeken kívül nappal (06-22 óráig) az 50 dBA, éjszaka (22-06 óráig) a 40 dBA értéket meghaladja;

b.   a védendő lakásban, a szoba közepén nappal a 40 dBA, éjszaka a 30 dBA értéket meghaladja.

3.   A lakóépületekben háztartási igényt kielégítő zavaró zajjal járó tevékenységet – a rendkívüli kár- és veszélyelhárítás esetét kivéve – nem lehet végezni

a.   munkanapokon                        20–7 óra között;

b.   munkaszüneti napon               19–8 óra között;

c.   vasárnap, és ünnepnapokon    18–9 óra között.

4.   Zavaró zajjal járó építési-, bontási- , kivitelezési- szerelési tevékenységet – a rendkívüli kár- és veszélyelhárítás esetét, így különösen csőtörés-, dugulás-elhárítást kivéve – nem lehet végezni

a.   munkanapokon                        20–7 óra között;

b.   munkaszüneti napon               14–8 óra között;

c.   vasárnap, és ünnepnapokon.

5.   Zöldterület-fenntartással kapcsolatos zavaró zajt keltő tevékenységet, így különösen motoros fűnyírást, motoros favágását, kerti gép működtetését – a rendkívüli kárelhárítás esetét, például veszélyes fa kivágását kivéve – nem lehet végezni

a.   munkanapokon                        20–7 óra között;

b.   munkaszüneti napon               14–8 óra között;

c.   vasárnap, és ünnepnapokon.

6.   A lakásban, egyéb helyiségben vagy a lakóépület 50 m-es környezetében zavaró zajjal illetve hanghatással járó rendezvény (pl. például házibuli) nem tartható, sport, szórakoztató, szabadidős tevékenység nem végezhető, ének- és zenegyakorlás nem folytatható

a.   munkanapokon                        18–10 óra között;

b.   munkaszüneti napon               14–10 óra között;

c.   vasárnap, és ünnepnapokon.

7.   Zenészek, énekesek, ilyen tevékenységet folytató oktatók, szórakoztató intézmények működését – ha a lakásokban a pihenést gátolja – a szövetkezet javaslatára a polgármesteri hivatal meghatározott időszakra korlátozhatja, indokolt esetben az ilyen tevékenység megszüntetését elrendelheti.

8.   Pirotechnikai eszköz nem használható a lakóépületekben és azok 15 m-es környezetében. A lakóépületek udvarán a tűzvédelmi szabályok fokozott figyelemmel történő betartása mellett, a 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet szerint

a.   1. pirotechnikai osztályba sorolt pirotechnikai termékek használhatók rendezvény keretében 18-23 óráig, alkalmanként legfeljebb 30 perc időtartamra;

b.   1. és 2. pirotechnikai osztályba sorolt termékek december 31-én 18 órától január 1-e 6 óráig

használhatók.

IV. Lakóépületek állagvédelme

1.   A lakások tulajdonosainak és használóinak kötelessége, hogy a lakást, az épületben található közös részeket, helyiségeket (lépcsőház, előtér, tárolók stb.), az épületet és annak a környezetében kialakított utakat, kerteket, parkokat rendeltetésüknek megfelelően és kíméletesen használják.

2.   A kárt okozók – kiskorú esetében annak törvényes képviselője – kötelesek a polgári jog általános szabályai szerint a kárt megtéríteni.

3.   Az épület állagának megóvása és a közös biztonság érdekében a lakás tulajdonosa a lakás tartozékát képező berendezéseket (kályha, konvektor, radiátor, falifűtő, tűzhely, vízmelegítő, villamos-, gáz-, víz- és szennyvízvezetékek, kémények stb.) rendszeresen ellenőriztetni. Köteles a karbantartásukról gondoskodni, meghibásodásuk esetén azokat kijavíttatni (kivéve az Alapszabály II.1.2.C pontja szerint a lakásszövetkezet tulajdonában álló berendezéseket és gépészeti rendszereket).

4.   A használó köteles bejelenteni az épületben, annak központi berendezéseiben és gépészeti rendszereiben talapasztalt meghibásodásokat a lakásszövetkezet igazgatóságán.

5.   A használó köteles a lakásszövetkezet megbízottját, ill. annak szakmunkásait a lakásba beengedni és a hibaelhárítás vagy felújítás érdekében a szükséges munkák elvégzését tűrni. Tartós távollét vagy más akadályoztatás esetén a tulajdonosnak gondoskodnia kell olyan személyről (név, cím, telefonszám) akinek segítségével sürgős esetben (pl. csőtörés esetén) be lehet jutni a lakásba.

6.   A lakás tulajdonosa a külön tulajdonát képező lakásban építési, átalakítási munkákat végezet a lakásszövetkezet hozzájárulása nélkül, ha azok nem érintik az Alapszabály II.1.2 pontja szerint a lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészeket, szerkezeteket, berendezéseket, így különösen az épület teherhordó szerkezeteit, szigeteléseit, és gépészeti rendszereit.

7.   Ha a külön tulajdonban lévő lakásokban végzett vízszerelési munkálatok a vízszolgáltatás elzárással járnak, a lakásszövetkezet igazgatóságának engedélyét kell kérni, és a többi lakáshasználót legalább 24 órával a víz elzárása előtt értesíteni kell, kivéve a rendkívüli vész- és kárelhárítás esetét.

8.   A lakók nyugalmának zavarásával, jelentős porképződéssel járó, a lépcsőházat beszennyező, a közlekedést akadályozó munkák nem végezhetők

a.   munkanapokon                        18–10 óra között;

b.   munkaszüneti napon               14–10 óra között;

c.   vasárnap, és ünnepnapokon.

9.   A munkálatok miatt keletkezett szennyeződést annak kell összetakarítani, akinek érdekében a munkavégzés történt!

V. Szövetkezeti tulajdonú ingatlanrészek, járdák takarítása

1.   Az emeleti szinteket, közös helyiségeket, folyosókat és az alagsort (pincerekeszek közötti területeket) az érintett lakáshasználók felváltva kötelesek takarítani.

2.   Bejelentés vagy az ANTSZ kötelezése alapján a lépcsőház takarítását az érintett részközgyűlés üzemeltetési költségei terhére az Igazgatóság elrendelheti.

3.   A lakás- és garázstulajdonosok – valamint ahol ilyen van, az üzlethelyiségek tulajdonosai és bérlői – kötelesek az ingatlan előtti járdákat takarítani, a havat ellapátolni.

VI. Állattartás

1.   A kedvtelésből tartott állatok tartásáról szóló 115/2012. (VI.11.) Korm. Rendelet alapján

a.   ebet vezetni a lakóépületben és a környező területeken csak pórázon lehet; és csak olyan személy vezethet, aki az állatot irányítani, féken tartani, kezelni tudja;

b.   biztosítani kell, hogy sem állatot, sem embert harapással ne veszélyeztethessen (agresszív magatartású állatnál szájkosár szükséges);

c.   ebet tartani úgy lehet, hogy jelenléte (csaholása, stb.) mások nyugalmát ne zavarja.

2.   Madarat úgy tartani vagy etetni, hogy az mások lakásának loggiáját, erkélyét, teraszát, ablakpárkányát vagy az épület közös használatra szolgáló területeit szennyezze, nem szabad (kivétel a madarak téli etetése.) Az esetleges szennyeződést az állat tartója/gondozója köteles feltakarítani.

3.   A közös használatú területeken és helyiségekben állatot tartani tilos!

4.   Közös területre állatot kiengedni, vagy állatot, madarat (galambot) odaszoktatni és etetni nem szabad!

5.   Tenyésztési céllal vagy mértékben a lakásokban állat nem tartható!

VII.  Szabálysértés

1.   A házirendben foglalt szabályok betartásáért valamennyi lakástulajdonos, bérlő és használó felelősséggel tartozik. A házirend megsértőit a lakásszövetkezet írásban (ajánlott levélben) figyelmeztetheti.

2.   A házirenddel összefüggő ügyekben szabálysértési eljárás indítható az illetékes polgármesteri hivatalnál illetve hatósánál. Az együttélési szabályok megsértőivel szemben birtokvédelmi eljárás indítása kérhető az illetékes jegyzőtől. A kérelmet annak kell benyújtani, akit birtoklásában háborgattak. Az eljárás illetékköteles.

VIII. Egyéb rendelkezések

1.   A házirendet a lakásszövetkezet a honlapján teszi közzé, és a lakóépületben kifüggeszti.

2.   A házirend 2014. március 15-én lép hatályba. Ezzel egy időben a korábbi házirend hatályát veszti.

Kelt: Vácott, 2014. március  5-én

Közösségi média