A távhőszolgáltatás rendelkezésre állási időszaka minden év szeptember 15-től a következő év májusának 15-ig tart. Ezen időszakban a fűtésrendszert érintő (pl. lakásfelújítás miatti) szerelési munkák nem engedélyezhetők.

A távfűtés elindítása

A távfűtés elindítása nincs naptári naphoz kötve, ez az időjárási körülmények függvénye az alábbiak szerint:

1) Október 15-én a fűtésszolgáltatás megkezdődik.

2) Időjárástól függően, október 15-e előtt a szolgáltató külön kérés nélkül elindítja a fűtést, ha

• a napi átlaghőmérséklet 10 °C alá csökken, vagy
• három egymást követő napon 12 °C alatt marad.

(A napi átlaghőmérséklet a reggel 7 órakor, 13 órakor, 19 órakor és éjszaka 1 órakor mért hőmérsékletértékek összege, osztva néggyel.)

Ha az időjárás alakulása miatt a távhőszolgáltató elindítaná a fűtést, de egy lakóközösség ezt nem szeretné, akkor október 15-ig a lakástulajdonosok több, mint 50%-ának egybehangzó kérése esetén a szolgáltató nem indítja el a fűtést.

3) A lakóközösség is kérheti a fűtés elindítását szeptember 15-e után, függetlenül az időjárástól.

Ennek feltétele, hogy a lakástulajdonosok több, mint 50%-a igényelje a fűtést. Technikai okok miatt egy-egy lépcsőház fűtése külön nem indítható el Csak az egy hőközpont által kiszolgált épülettömbök egészében egyszerre lehet a fűtést be- vagy kikapcsolni. Ezért lakóközösség 50%-a alatt az érintett lakástulajdonosok 50%-a értendő, azaz az egy hőközpont által kiszolgált épülettömb lakástulajdonosainak fele. Az igénylést írásban, ezen a nyomtatványon kell benyújtani, amit kitöltve, aláírva, postán, személyesen, vagy e-mailben lehet a lakásszövetkezethez eljuttatni. Az igényeket e-mailben a info[kukac]lakasszovetkezet[pont]info e-mailcímre kell küldeni.

A kérés tekintetében csak a névvel, címmel kitöltött és aláírással ellátott ívek vehetők figyelembe. A fűtés elindítása miatt telefonálni, külön e-mail-eket írogatni, Facebookon üzengetni felesleges. Szabály szerint az ilyen üzeneteket, panaszkodásokat beszámítani nem lehet. A lakásszövetkezeti törvény szerint szavazati joga csak a lakástulajdonosoknak és lakáshasználóknak van, bérlők számára a törvény nem biztosít szavazati lehetőséget.

A távfűtés leállítása

A fűtési idény utolsó napja május 15-e. Hogy mikor áll le véglegesen a fűtés, az is az időjárástól is függ. A fűtést a szolgáltató addig folytatja, amíg a napi középhőmérséklet három egymást követő napon nem emelkedik 12 °C fölé, illetve egy napon 14 °C fölé.

A fűtési hődíj elszámolása

A fűtési hődíj elszámolása a szolgáltató üzletszabályzata szerint történik. A díj alapdíjból és hődíjból tevődik össze.

• Az alapdíjat minden hónapban fizetni kell, vagyis fűtési időszakon kívül is. Az alapdíjjal a lakástulajdonosok és lakáshasználók a távfűtési rendszer fenntartásának költségeit fizetik meg (az üzemeltetés és karbantartás költségeit, a létesítmények fenntartását, számviteli költségeket stb.)
• A fűtési hődíjban a fogyasztók a fűtésrendszerbe ténylegesen kiadott hőmennyiség költségeit fizetik meg, azaz például a fűtéshez a kazánokban felhasznált földgáz árát, valamit a hálózaton jelentkező veszteségeket. Fűtési hődíjat csak a fűtési időszakkal érintett hónapokra kell fizetni. (A fűtési időszakon kívül a melegvízkészítés hődíja jelentkezik a számlában.)

Az épületek hőfogyasztásának mérése épületenként külön-külön történik, illetve több helyen lépcsőházanként. A lakóközösség azt a hőmennyiséget fizeti meg a hődíjban, amit az épület ténylegesen felhasznált, magyarán amelyik házban kevesebbet fűtenek, ott kevesebbet kell fizetni, amelyik házban többet fűtenek, ott többet kell fizetni.

Fűtésrendszer ürítése és visszatöltése

Az épületek fűtési rendszere folyamatosan, nyáron is feltöltött állapotú, így radiátorcsere esetén szükséges a rendszer leürítése.

A leürítést írásban (e-mailben) lehet kell kérni. A kérelemnek tartalmaznia kell a

• a leürítést kérő elérhetőségét (név, cím, telefonszám, e-mail cím);
• a lakás címét, ahol a szerelési munkát végezni kívánják;
• a tervezett munka leírását;
• a munkák megkezdésének időpontját;
• a leürítés időtartamát (ami korrózióvédelmi okokból nem lehet hosszabb, mint 7 nap);
• megrendelő aláírását.

A kérelmet a tervezett munka előtt minimum 5 nappal a lakásszövetkezetnek kell megküldeni. Amennyiben a leürítés engedélyezhető, a lakásszövetkezet jóváhagyó záradékkal látja el azt, és továbbítja a távhőszolgáltató felé.

Az ürítés díját a távhőszolgáltatónak kell megfizetni. Az ürítés végrehajtása során felmerülő kérdésekkel a szolgáltató diszpécserét kell hívni, az +36 (27) 510-145-ös telefonszámon.

Fűtési szezonban (szeptember 15-től május 15-ig) ürítés csak jelentős műszaki hiba (például radiátor kilyukadása) esetén kérhető. Ilyenkor a fűtésrendszert a leürítés után 24 órán belül vissza kell tölteni!

Fagyasztásos eljárással is lehetőség van szerelési munkák végzésére, amennyiben ennek a műszaki és technikai feltételei a kivitelező számára adottak. A fagyasztásos eljárásnál a rendszer leürítésére nincs szükség, elegendő a keringetés leállítása, ami legfeljebb 8 óra időtartamra fűtési szezonban is engedélyezhető. A kérelemben le kell írni, hogy fagyasztásos eljárással történik a munkavégzés, és csak a keringetés leállítását kérik. Egyebekben az eljárás menete megegyezik az ürítés kérésével.

Visszatöltés (illetve fagyasztás miatti szivattyú visszaindítás) igény bejelentése a +36 (27) 510-145-ös telefonszámon történik. A munkálatok végeztével, a rendszer tömörségének ellenőrzése, és az esetleges hibák elhárítása céljából javasolt, hogy a szerelő legyen jelen a visszatöltésnél, de a lakásban mindenképpen tartózkodjon intézkedésre képes személy.

Az új radiátor kiválasztása

Manapság sokan végeznek lakásfelújítást, és gyakran kérdezik, hogy milyen radiátort válasszanak. Lényeges kérdés, milyen anyagú (acéllemez, alumínium) legyen a fűtőtest. Ha az épületben alumínium (pl. Radal típusú) radiátorok vannak felszerelve, akkor az esetben nem jó, ha a lakásába acél alapanyagú lemezradiátor kerül felszerelésre. A két különböző anyagú radiátor között a víz közvetítésével elektrolízis, belső korrózió jön létre és ez általában az újonnan felszerelt radiátor néhány éven belül bekövetkező kilyukadásához vezet. Ennek a folyamatnak a fordítottja is megtörténhet. Az elektrolízis folyamán a rendszerben „iszap” keletkezik és az, különböző helyeken lerakódhat a fűtési rendszerben. Sajnos erre a jelenségre a szerelők nem hívják fel a lakástulajdonos figyelmét. A hibák lehetőségét az is növeli, ha az új fűtőtestet vörösrézcsővel kötik be.

Jó tudni, hogy a beépítendő radiátor hőleadása nem haladhatja meg a jelenlegi radiátorét. Gyártótól és típustól függetlenül az eredeti radiátor anyagával és teljesítményével azonos új radiátor felszerelése javasolható. Magyarországon kapható magyar gyártmányú, a Radal típusú radiátorokkal teljesen egyenértékű, azok helyettesítésére tervezett radiátortípus, ami teljesen jó választás.

Egy adott ingatlan fűtési rendszere a ház egészét tekintve egységes szerkezet, amelyben a hő- és áramlástechnikai jellemzőket mérnöki számítások alapján épületgépész mérnök tervezte. Emiatt, ha a rendszer bármelyik része átalakításra kerül, az hatással lesz a többi rész működésére.

Fontos tudni, hogy a szakszerűtlen beavatkozás, nem megfelelő radiátor felszerelése fűtési hibát, szélsőséges esetben fűtési elégtelenséget okozhat, ami az adott lakásban éppúgy jelentkezhet, mint a ház más részén, más fogyasztóknál. A szakszerűtlen beavatkozás fokozott hibalehetőséggel jár az egycsöves fűtéseknél. Egyes lakásszövetkezetekben ezért a fűtésrendszerbe történő beavatkozás, módosítás esetén tervezési engedéllyel rendelkező épületgépész tervezőtől (nem szerelőtől!) tervet és műszaki nyilatkozatot kérnek, és erre jó okuk van. Nálunk ez évtizedekig nem történt meg, így most már felesleges is ragaszkodni hozzá. Tudni kell azonban, hogy a fűtésrendszerbe történő beavatkozás esetleges következményeiért a felelősséget a lakástulajdonosnak kell viselnie.

Mi a teendő fűtési vagy melegvíz probléma esetén?

Vészhelyzet esetén (pl. csőtörés, ömlik a víz) a távhőszolgálató diszpécserét is értesíteni kell a +36 (27) 510-145-ös telefonszámon.

Ha minőségi problémát (hideg, meleg, zajos stb.) tapasztal a lakásában a fűtéssel vagy a melegvízzel kapcsolatban, a hibát a lakásszövetkezetnél kell jelezni.

Szabvány szerint a lakóhelyiségek tervezési hőmérséklete:

• Fürdőszoba 24 °C
• Szobák 20–22 °C
• Konyha, előszoba, kamra 18 °C

Akkor beszélhetünk arról, hogy a lakásban a fűtés elégtelen, ha a zárt ablakok esetén sem éri el a hőmérséklet a 22 °C-t. Viszont, ha a hőmérséklet 26 °C-nál magasabb, akkor a lakás túlfűtöttnek mondható.

Szellőztetni egészségügyi okokból is szükséges. Fűtési időszakban tanácsos rövid ideig (max. 5 perc) szellőztetni. Inkább legyen gyors kereszthuzat, ami kiviszi a használt levegőt, minthogy az egész lakás (a bútorok, a falak is) lehűljön.

Ne takarjuk el a radiátorokat! A radiátorok ún. konvekciós fűtést biztosító eszközök, azaz a rajtuk átáramló levegőt melegítik fel, ami onnét felemelkedik, szétterjed és örvénylik a lakásban. A fűtés akkor hatékony, ha a radiátorokon keresztül és felettük szabadon áramolhat a levegő. A radiátorok letakarása, a radiátor elé tolt bútorok, vagy a radiátort takaró függönyök esetén a fűtés hatékonysága leromlik, a lakásban a hideg lehet.

Ha fűtőtestből csobogás, bugyborékoló, csörgő zaj hallatszik, az annak a jele, hogy a fűtésrendszerbe levegő szorult. Ilyen esetben légteleníteni kell. Ahol a radiátorokon szelepek vannak, azokat a légtelenítés idejére teljesen ki kell nyitni!

Ahol központi légtelenítés van, hogy a lakásszövetkezet gondnoka rendszeresen elvégzi a légtelenítést, erről a lakók nem kapnak külön értesítést, mert tennivalójuk ezzel kapcsolatban nincs.

Egyes épületekben a légtelenítő szelepek a legfelső emeleti lakásokban vannak, itt a légtelenítést a lakástulajdonosok maguk szokták végezni. A szolgáltatás minősége érdekében a legtöbb ilyen helyre a lakásszövetkezet már automata légtelenítőket szerelt fel, így ott tennivaló nincs, csak türelmesen ki kell várni, amíg a rendszer kilégtelenedik. Ahol kézzel kell légteleníteni, ott a légtelenítés idejére a keringetést ki kell kapcsolni, ellenkező estben a légtelenítés nem lesz sikeres.

A fűtésrendszereink sajátosságaiból adódik, hogy nem elegendő egyszeri légtelenítés. A légtelenítést a fűtés beindításakor 2–3 naponként többször meg kell ismételni, és több napig, vagy akár hétig is eltart, mire a rendszer működése beindul.

Hogyan kell használni a termosztatikus fejjel szerelt radiátor szelepeket?

Lakásszövetkezetünk épületeinek egy részében (főleg Deákvári a kétcsöves fűtésű épületekben) termosztatikus fejjel felszerelt radiátorok működnek. A lakásszövetkezet 2011-ben és 2012-ben saját költségen, állami támogatás nélkül szervezett szelepcsere akciót, amelynek során számos lakásba Németországból beszerzett Danfoss RA-N típusú termosztatikus szelepek kerültek felszerelésre. Ezen kívül számos lakástulajdonos maga szerelt már fel termosztatikus szelepet Ilyenre átkötő szakaszos megoldással a Földváry lakótelep egycsöves rendszereinél is van példa. A termosztatikus szelepek komfortos és energiatakarékos megoldást jelentenek, használatuk azonban több odafigyelést igényel, mint a hagyományos radiátorszelepeké.

A fűtési idény befejezése után a termosztatikus fejeket legmagasabb állásra (5) kell állítani és a fűtési idény megkezdéséig ebben a helyzetben kell hagyni. Zárt szelepek mellett a fűtési rendszert nem lehet tökéletesen leüríteni, feltöltésekor pedig kilégteleníteni. Ráadásul a nyári melegben a hagyományos (nem elektronikus) termosztatikus fejek a hőség hatására lezárni igyekeznek a szelepet, ezért,ha nem a teljesen nyitott fokozatra vannak állítva a szelep vagy a fej károsodhat is (pl. leragadhat a szeleptányér). A fűtési idény megkezdése, a teljes fűtési rendszer kilégtelenedése után (amely pár napot is jelenthet) a szelepfejeket ismét a kívánt állásba lehet tekerni.

A termosztatikus szelepfej a környező levegő hőmérsékletét érzékeli, ezért ügyelni kell arra, hogy a szelepfejet a levegő áramlása szabadon érhesse, ne legyen eltakarva semmivel.

A legtöbb termosztatikus fejre igaz, hogy

• 1-es és a 2-es jel esetében 18 °C – 20 °C,
• 2-es és 3-as jel esetén 20 °C – 22 °C
• 4-es és 5-ös szelepállásnál 24 °C feletti

helyiséghőmérséklet biztosítanak. Éjszaka az egészséges alvás érdekében javasolt 1-es vagy 2-es fokozatra állítani a szelepet, napközben pedig a komfortérzetünknek megfelelő állásba. Ha valaki hosszú ideig nem tartózkodik a lakásban, az energiatakarékosság érdekében állítsa a termosztatikus fejet az 1-es, vagy a 2-es jelzésre.

Egyes szelepfejeken * jelzés is van, ami a fagyveszély elkerülésére szolgáló temperáló fűtésnek megfelelő üzemmód. Lakótelepi lakások esetében, ahol a szomszédos lakások egymást is fűtik, ennek az üzemmódnak nincs jelentősége.