Deákvári Lakásfenntartó Szövetkezet Szervezeti és Működési Szabályzata

2010. május 20. napján történt módosításokkal
egységes szerkezetben

I. Tartalomjegyzék

I.  Bevezető
II.  A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya
III.  Általános rendelkezések
1.  A Szövetkezet megnevezése, székhelye
2.  Képviseleti és aláírási jog
IV.  A lakásszövetkezet szervei
1.  A lakásszövetkezet tagsága, a tagnyilvántartás
2.  A közgyűlés
3.  A küldöttgyűlés
4.  A részközgyűlés
5.  Tagértekezlet
6.  Az Igazgatóság
6.1.  Az igazgatóság hatásköre és feladatai
6.2.  Az igazgatóság elnöke
6.3.  Az igazgatósági tagok jogai
6.4.  Az igazgatósági tagok kötelezettségei
6.5.  Az igazgatósági tagok felelőssége
6.6.  Az igazgatóság munkájának szervezése
6.7.  Ad hoc Bizottság
V.  Felügyelőbizottság
1.1. A felügyelőbizottság feladatai és hatásköre
1.2. A felügyelőbizottság elnökének, tagjainak jogai és kötelezettségei
1.3. A felügyelőbizottság elnökének, tagjainak felelőssége
1.4. A felügyelőbizottság munkájának szervezése
VI.  A küldöttek
1.  A küldött jogai:
2.  A küldött feladatai:
VII.  Tisztségviselők választása, a jelölőbizottság működése
VIII.  Titkos szavazás rendje
IX.  A lakásszövetkezet gazdálkodására vonatkozó rendelkezések
1.  Költséghatárok az épületüzemeltetési, felújítási és karbantartási kiadásoknál
1.1. Készpénzes vásárlási lehetőség kis értékű anyag-, eszköz beszerzésére
1.2. Sürgős hibaelhárítások és tervezhető, kis értékű javítási munkák
1.3. Nagy értékű felújítási, beruházás jellegű munkák
2.  Felújítási kölcsön felvétele
3.  Szerződéskötés, megállapodás a szövetkezet nevében
4.  Utalványozási jog
X.  Munkaviszonnyal kapcsolatos rendelkezések
XI.  Belső szabályzatok
XII.  Vegyes rendelkezések
1.  Bélyegzők kezelése
2.  Kézbesítés
3.  Bejelentések kezelése
3.1.  Panaszbejelentések
3.2.  Hibabejelentések
XIII.  Záró rendelkezések

 

 

 

I.Bevezető

A Deákvári Lakásfenntartó Szövetkezet célját és feladatait, tevékenységi körét a tagok jogait és kötelezettségeit, a szervezetére és gazdálkodására vonatkozó alapvető rendelkezéseket a lakásszövetkezet 2009. március 2-i küldöttgyűlés által elfogadott Alapszabály tartalmazza.

A 2004. évi CXV. törvény és Alapszabályunk rendelkezései szerint a Szervezeti és Működési Szabályzat jóváhagyása az Igazgatóság hatáskörébe tartozik. A Szervezeti és Működési Szabályzatot a Lakásszövetkezet Igazgatósága rendelkezései, eseti döntései alapján kell működtetni.

II.A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya

  1. A Szabályzat területi hatálya kiterjed a szövetkezet teljes működési területére.
  2. Személyi hatálya kiterjed a szövetkezet minden tagjára, tisztségviselőjére, dolgozójára és a nem tag tulajdonosokra.
  3. A Szövetkezet Szervezeti és Működési Szabályzata rendezi:
    1. A választott testületi szervek működési rendjét.
    2. A küldöttgyűlés összetételére vonatkozó előírásokat, fegyelmi ügyekkel kapcsolatos eljárást.
    3. A szövetkezet demokratikus működésével kapcsolatos egyéb eljárási és hatásköri szabályokat.
    4. Az ügyintéző szervezet felépítését, feladatát, hatáskörét felelősségét, az ügyintéző szervezet szabályait.
    5. A gazdálkodással kapcsolatos belső adminisztráció rendjére vonatkozó lényeges előírásokat.
    6. Az alkalmaztatási és egyéb fontosabb jogköröket
  4. Az itt nem részletezett kérdésekben az Alapszabály rendelkezései szerint kell eljárni.

III.Általános rendelkezések

1.A Szövetkezet megnevezése, székhelye

A lakásszövetkezet megnevezése:     Deákvári Lakásfenntartó Szövetkezet
Bankszámla száma:

Üzemeltetési:                      10401103-50526572-84661003
Felújítási:                             10401103-50526572-84661216
HMV:                             10401103-50526572-84661209

Statisztikai törzsszáma:                   10112865701012113

Cégjegyzékszáma:                          13-02-050351

A lakásszövetkezet önálló jogi személy, tehát jogokat szerezhet, és kötelezettséget vállalhat. Tevékenységét a jogszabályok, az Alapszabály, egyéb belső szabályzatok, a küldöttgyűlés és más választott testületei által hozott határozatok alapján végzi. Vagyonával önállóan rendelkezik. A lakásszövetkezet feletti törvényességi felügyeletet a Pest Megyei Bíróság, mint Cégbíróság látja el.

2.Képviseleti és aláírási jog

  1. A szövetkezet teljes jogú képviselője a lakásszövetkezet elnöke. Aláírási jogát a Cégbírósági Címpéldányon meghatározott formában gyakorolja. Minden más esetben az arra jogosultak ketten együttesen cégszerűen írhatnak alá.
  2. Az anyagi kötelezettség vállalást tartalmazó okiratot aláírásáról 500.000 Ft összeghatár felett igazgatósági határozatot kell hozni.
  3. A beruházások pénzügyi elszámolásainak rendezéséhez, az elektronikus banki átutalásokhoz a lakásszövetkezet elnöke és egy igazgatósági tag, vagy három igazgatósági tag együttesen írhat alá. Az elektronikus aláírásoknál az elnök aláírása 6, az igazgatósági tagok aláírásai egyenként 4 pontot érnek, az érvényes aláíráshoz összesen 10 pont szükséges.
  4. A lakásszövetkezet bankszámlái feletti rendelkezésekhez az számlavezető bankhoz bejelentett aláírási joggal felruházott két igazgatósági tag együttes aláírása szükséges.
  5. A lakásszövetkezet jogi képviseletét megbízásos jogviszony alapján ügyvéd vagy ügyvédi iroda végzi. A jogi képviselő feladatait a megbízási szerződés tartalmazza. A megbízási szerződést az igazgatóság készíti el és hagyja jóvá és a lakásszövetkezet elnöke írja alá. Ügyvédet, jogtanácsost, jogi képviselőt, tanácsadót, szakértőt megbízni a lakásszövetkezet bármely szervezeti egysége nevében az igazgatóság jogosult.

IV.A lakásszövetkezet szervei

1.A lakásszövetkezet tagsága, a tagnyilvántartás

  1. A lakásszövetkezet tagokból és nem tag tulajdonosokból áll.
  2. A tagfelvétel rendjét, a tagsági viszonnyal kapcsolatos eljárási szabályokat, a tagok jogait és kötelezettségeit az Alapszabály tartalmazza. Biztosítani kell, hogy a belépni szándékozó az Alapszabályt megismerhesse és az általa leadott Adatlapon (belépési nyilatkozaton) annak betartására kötelezettséget vállalhasson.
  3. A szövetkezet a tagokról olyan folyamatos naprakész nyilvántartást köteles vezetni, amely tartalmazza a tag személyi adatait (név, leánykori név, szül. hely és idő, anyja neve, lakcíme, elérhetőségei) a tagsági viszony kezdetét.
  4. A tagnyilvántartás változásait folyamatosan számítógépes nyilvántartás útján kell vezetni. A nyilvántartás biztonsági mentéseiről és archiválásáról az Igazgatóság gondoskodik. Az éves záráskor a lakáskarton-adatbázis tartalmát ISO-32000 (PDF) szabvány szerinti formátumban, két példányban kell archiválni úgy, hogy az bármikor speciális szoftver nélkül, ember számára olvasható, kinyomtatható legyen.
  5. Az Igazgatóság köteles minden évben egy alkalommal az évi mérlegkészítést megelőzően a tagnyilvántartás naprakészségét és a könyveléssel való egyezőségét ellenőrizni, és tájékoztatni a küldöttgyűlést a taglétszám alakulásáról.

2.A közgyűlés

  1. A lakásszövetkezet legfőbb szerve a közgyűlés, amely a törvényben és az Alapszabályban meghatározott hatáskörben fejti ki tevékenységét. A közgyűlést a tagok összessége alkotja. A határozatképességet a jelenléti ív alapján kell megállapítani.
  2. A közgyűlés megtartására vonatkozóan az alapszabályban leszabályozottak az irányadók. Az Alapszabály rendelkezéseinek megfelelően a közgyűlés részközgyűlések formájában, azonos napirendi pontokkal kerül megtartásra. A részközgyűlési körzeteket az Alapszabály tartalmazza.

3.A küldöttgyűlés

  1. A küldöttgyűlés az Alapszabályban meghatározott kérdésekben döntési jogosultsággal rendelkező testület, amelyet a részközgyűlésekben megválasztott küldöttek alkotnak.
  2. A küldöttgyűlés összehívása, hatáskörére és megtartására vonatkozó szabályokat az Alapszabály tartalmazza.
  3. A részközgyűlések 3 éves időtartamra választanak küldötteteket. A küldöttek számát az Alapszabályban lefektetett taglétszám szerint kell megállapítani, illetőleg megválasztani. Ezzel lehetőség nyílik a szövetkezet növekedése mellett a küldöttek számának emelésére, továbbá az arányos képviselet biztosítására.
  4. A küldöttek feladata, hogy megbízatásuk időtartama alatt a szövetkezeti küldöttgyűlésen az őket megválasztott tagokat képviseljék összhangban szövetkezet egészének érdekeivel, figyelembe véve a részközgyűlések határozatait, javaslatait.
  5. Az igazgatóság küldöttgyűlések közötti időszakban megbízást adhat a küldötteknek a tagság mozgósítására, tájékoztatására, lakásszövetkezeti megmozdulások előkészítésére.
  6. A küldöttek választóikat küldöttgyűlés határozatairól a legközelebbi részközgyűlésen kötelesek tájékoztatni. Amennyiben a küldött ezen kötelezettségének saját hibájából nem tesz eleget, vagy küldötti megbízását nem a részközgyűlés útmutatása szerint teljesíti, őt a részközgyűlés visszahívhatja.
  7. A küldöttgyűlés napirendjére kerülő témákat az igazgatóság előzetesen megtárgyalja, kialakítja a határozati javaslatot. A napirendi pontokról a küldöttek részére írásos tájékoztatót küld. Terjedelmesebb előterjesztésnél az írásbeli anyagok megtekintését biztosítani kell.
  8. A küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni. A küldöttgyűlés jegyzőkönyvét a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyv és mellékletei, valamint a jegyzőkönyvvezető feljegyzései nem selejtezhetők.
  9. A küldöttgyűlésen külön jelenléti ívet kell vezetni a szavazati joggal rendelkező megjelentekről a határozatképesség megállapításához, és külön jelenléti ívet a tanácskozási joggal résztvevő tagokról, meghívottakról. A jelenleti ív a jegyzőkönyv melléklete.
  10. A küldöttgyűlésen tanácskozási joggal bármely tag részt vehet. Az igazgatóság és a felügyelőbizottság elnöke és tagjai választott tisztségüknél fogva, valamint az ügyvezető igazgató, (fő)könyvelő, jogi képviselő szavazati jog nélkül, állandó meghívottként, tanácskozási joggal vesznek részt a küldöttgyűlésen.
  11. A küldöttgyűlés a határozatait – ha jogszabály vagy az Alapszabály másként nem rendelkezik – határozatait egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. A küldöttgyűlés határozatait egymástól elkülönítve, sorszámmal ellátva kell jegyzőkönyvbe rögzíteni. A határozatokat sorszámmal kell ellátni. A sorszám alakja NN/ÉÉÉÉ.HH.NN-KGY, ahol NN a határozat sorszáma 1-től kezdődően, ÉÉÉÉ az év szám, HH a hónap, NN a nap. Az érdemi intézkedést kívánó határozatokban a végrehajtás határidejét is fel kell tüntetni és meg kell nevezni ki a felelős a végrehajtásért.
  12. Személyi kérdésekben titkos szavazást kell tartani. Titkos szavazást kell tartani akkor is, ha azt a jelenlévő küldöttek 40% vagy az Igazgatóság kéri.
  13. A nyílt szavazás kézfeltartással történik és a szavazatok számlálását a jegyzőkönyv hitelesítők végzik.
  14. Egyebekben a küldöttgyűlés hatáskörére és eljárására azokat a szabályokat kell alkalmazni, amelyek a közgyűlésre vonatkoznak.

4.A részközgyűlés

  1. Az alapszabály a részközgyűléseket a részközgyűlési körzet meghatározott belső ügyeiben önálló döntési jogkörrel ruházza fel, ha az így hozott határozat más részközgyűlési körzetet nem érint.
  2. A szövetkezet szervezeti életében a részközgyűlés kettős tartalommal bír.
    1. Egyrészt a ritkábban alkalmazott eredeti jelentéstartalmának megfelelően a közgyűlés (az a fórum, ahol a szövetkezet minden tagja szavazati joggal részt vehet, közvetlenül személyesen gyakorolhatja tagi jogait, érvényesítheti érdekeit) megtartásának egyik módja, amikor a szövetkezet közgyűlést az Alapszabályban meghatározott részközgyűlési körzetenként az Igazgatóság által meghatározott időpontban azonos napirenddel hívja össze és tartja meg. A részközgyűlési jegyzőkönyvek alapján az igazgatóság utólag állapítja meg a határozatképességet, számolja össze a szavazatokat és hirdeti ki a határozato(ka)t. Az ilyen közgyűlésen hozott határozatok a lakásszövetkezet egészére érvényesek.
    2. A részközgyűlés másik, a napi gyakorlatban inkább alkalmazott módja, amikor a részközgyűlési körzetek az alapszabályban rájuk ruházott jogkör alapján a saját körzetük belső ügyeiben önállóan döntenek, és az itt hozott határozatok más részközgyűlési körzetet nem érintenek.
  3. A részközgyűlést a lakásszövetkezet Igazgatósága hívja össze, a postaládákba kézbesített meghívóval és a lépcsőházakban kifüggesztett hirdetmény útján. A meghívón fel kell tüntetni a részközgyűlés helyét, időpontját, napirendjét, a meghívott előadó nevét, képviseleti minőségét. Fontos, hogy szerepeljen rajta a határozatképtelenség esetén a megismételt részközgyűlés időpontja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az alapszabály előírásait betartva a megismételt részközgyűlés azonos napirenddel az eredetileg kiírt időpont után akár fél órával később is megtartható.
  4. A részközgyűlést a lakásszövetkezet elnöke, igazgatósági tagja vagy a részközgyűlési körzet választott küldötte (továbbiakban a levezető tisztségviselő) vezeti le. A levezető tisztségviselő a részközgyűlés tervezett időpontja előtt legalább 15 nappal a lakásszövetkezet titkárságán átveszi a részközgyűlés megtartásához szükséges nyomtatványokat (meghívó, jelenléti ív, jegyzőkönyv). Az alapszabályban előírt módon a részközgyűlést előkészíti, és a meghirdetett időpontban lebonyolítja. Ha ehhez a munkához segítségre van szüksége, azt még a nyomtatványok átvétele előtt kérheti a szövetkezet Igazgatóságától.
  5. A részközgyűlés napirendjére kell tűzni mindazokat a kérdéseket, amelyeket a jogszabály, illetve az Alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. Ezen kívül a részközgyűlés napirendjére javaslatot, illetve a részközgyűlés elé előterjesztést tehet az Igazgatóság, a Felügyelőbizottság, vagy a tagság legalább 10 %-át képviselő csoport.
  6. A részközgyűlés alapokmánya a jegyzőkönyv, amelynek tartozéka a helyszínen felvett jelenléti ív. A jelenléti ívet minden résztvevő saját kezűleg köteles aláírni. Ha egy lakásból (ill. egyéb albetét, pl. üzlethelyiség képviseletében) több tag van jelen, akkor azt a jelenléti íven jól láthatóan fel kell tüntetni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a megjelent tagok számát, a tárgyalt ügyek összefoglalását, a határozatokat és a szavazás eredményére vonatkozó adatokat.
  7. A jelenléti ív alapján kell megállapítani a határozatképességet (részközgyűlés megkezdése után érkezők és távozók nevét a jegyzőkönyvben is meg kell jelölni az érkezés időpontjával együtt úgy, hogy egyértelműen megállapítható legyen, hogy az illető a gyűlés mely pontján érkezett illetve távozott). A határozatképesség megállapításánál és szavazásnál egy lakásból (albetéttől) csak egy tag vehető figyelembe.
  8. A jelenléti íven szereplő résztvevők közül levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt és két hitelesítőt kell megválasztani. Levezető elnökként az (4) pontban szerinti levezető tisztségviselő megválasztása javasolt, de a részközgyűlés más levezető elnököt is választhat.
  9. A levezető elnök köteles biztosítani, hogy a hozzászólásokra a tagok választ kapjanak. Amennyiben a részközgyűlésen az érdemi választ megadni nem lehet, úgy azt a szövetkezet Igazgatósága 30 napon belül írásban köteles válaszolni.
  10. A részközgyűlés az Alapszabályban biztosított jogkörében határozatokat hozhat. A részközgyűlés határozathozatalának módját az Alapszabály határozza meg.  Határozathozatalnál gondot kell fordítani a határozat szövegének megfogalmazására úgy, hogy a meghívóban meghirdetett napirendi pontok és a részközgyűlésen hozott határozatok összhangban legyenek. Ajánlatos a határozat szövegét előre megfogalmazni, és a vitát ennek alapján vezetni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell, hogy melyik javaslatra hány szavazat esett, illetve választás esetén kit milyen tisztségre hány szavazattal választottak meg. A szavazás eredményére vonatkozó adatokat (igen, nem szavaztok és tartózkodók száma) számszerűen kell feltüntetni. A határozatokat sorszámmal kell ellátni. A sorszám alakja a küldöttgyűlési határozatok számozásához hasonlóan NN/ÉÉÉÉ.HH.NN-XX-RK, ahol XX a részközgyűlés száma római számmal. Az érdemi intézkedést kívánó határozatokban a végrehajtás határidejét is fel kell tüntetni és meg kell nevezni ki a felelős a végrehajtásért.
  11. A részközgyűlés határozatait egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza, ha jogszabály vagy az Alapszabály másként nem rendelkezik. A nyílt szavazás kézfeltartással történik.
  12. A részközgyűlésben titkosan kell szavazni azonban minden olyan esetben, amikor a jelenlévő tagok 40 %-a azt kéri. A titkos szavazást a tagság egy része írásban is javasolhatja. Ez esetben meg kell állapítani, hogy az írásbeli javaslatot aláírok kiteszik-e a jelenlévők 40 %-át és az aláírók személyesen megjelentek-e?
  13. A jegyzőkönyv-hitelesítők jegyzőkönyv és a jelenléti ív minden oldalát aláírásukkal hitelesítik, a jegyzőjegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a levezető elnök írja alá.
  14. A levezető elnök a lezajlott részközgyűlés után 72 órán belül a hitelesített jegyzőkönyvet, a jelenléti ívet, a kitöltött meghívó egy eredeti példányát a szövetkezet titkárságán le kell adnia. Az átadott iratokról másolatot kell kapnia, amelyen az eredeti iratok átvételét az átvevő igazolja.
  15. Amennyiben a részközgyűlési jegyzőkönyv nem felel meg a formai, tartalmi követelményeknek, ellentmondásos vagy nem teljesíthető, az érdekelt küldötteteket írásban értesíteni kell és ebben a témában az igazgatóságnak 30 napon belül a részközgyűlést ismételten össze kell hívni.
  16. A formai, tartalmi és jogi feltételeknek megfelelő részközgyűlési jegyzőkönyvek határozatairól az érdekelt tulajdonosokat írásban a részközgyűlés megtartásától számított 30 napon belül értesíteni kell.
  17. A jegyzőkönyv és mellékletei, valamint a jegyzőkönyvvezető feljegyzései nem selejtezhetők.

5.Tagértekezlet

  1. A lakásszövetkezeti tagok és nem tag tulajdonosok részközgyűlési egységnél kisebb (lépcsőházi) csoportjai egymás jobb megismerése, szűkebb csoportérdek demokratikus megjelenítése, a tevékenyebb közösségi élet kialakítása érdekében tagértekezlet is tarthatnak.
  2. A tagértekezletet az igazgatóság jóváhagyásával, előzetes bejelentés alapján a küldött hívja össze és vezeti le. A tagértekezleten a megjelentek jelenléti íven igazolják részvételüket.
  3. A tagértekezlet határozatképes, ha azon legalább az érintett tulajdonosok legalább 50 % + 1 fő megjelent. Határozatképtelenség miatt megismételt tagértekezlet nem tartható.
  4. A tagértekezlet határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.
  5. A tagértekezlet összehívásával és megtartásával kapcsolatban egyebekben a részközgyűlésre előírtakat kell értelemszerűen alkalmazni.

6.Az Igazgatóság

Az igazgatóság létszáma 5 fő. Az igazgatóságot, annak elnökét szövetkezet tagjai közül a küldöttgyűlés választja 3 éves időtartamra az Alapszabály szerint.

6.1.Az igazgatóság hatásköre és feladatai

Az igazgatóság hatáskörét és feladatait az Alapszabály tartalmazza. Az igazgatóság feladata különösen:

  1. Gondoskodik az Alapszabályban foglalt feladatok végrehajtásáról.
  2. Elősegíti, hogy a szövetkezet testületi szervei a jogszabályoknak, az Alapszabálynak és Szervezeti és Működési Szabályzatnak megfelelően működjenek.
  3. Az Alapszabály felhatalmazása alapján megalkotja, jóváhagyja a Szervezeti és Működési Szabályzatot, valamint az Alapszabályban meghatározott szabályzatokat, szükség szerint gondoskodik azok időben történő módosításáról.
  4. Előkészíti a közgyűlést, a küldöttgyűlést, részközgyűlést, valamint azok napirendjén szereplő előterjesztéseket, gondoskodik a közgyűlési és küldöttgyűlési határozatok közzétételéről, nyilvántartásáról, végrehajtásáról.
  5. Gondoskodik a szövetkezeti vagyon védelméről és gyarapításáról.
  6. Megvitatja és a küldöttgyűlés elé terjeszti az éves beszámolót, és a szövetkezet tárgyévi tervét jóváhagyás végett.
  7. A jogszabályokban, az Alapszabályban meghatározott körben – küldöttgyűlés hatáskörébe tartozó dolgozók kivételével – munkáltatói jogkört gyakorol a szövetkezet alkalmazottai felett, megbízza a szövetkezet jogi képviselőjét és könyvelőjét.
  8. Rendszeresen tájékoztatja a felügyelőbizottságot az általa hozott határozatairól, a szövetkezet gazdálkodásáról, vagyoni helyzetéről, valamint a felügyelőbizottság javaslataira tett intézkedésekről.
  9. Köteles a felügyelőbizottság észrevételeit és javaslatait 30 napon belül de legkésőbb a soron következő igazgatósági ülésen napirendre tűzni és állásfoglalásáról 8 napon belül a felügyelőbizottságot tájékoztatni.
  10. Írásbeli tájékoztató kiadványok útján információkat nyújt a tagok részére a szövetkezet tevékenységéről.
  11. Rendszeresen figyelemmel kíséri a tagsági bejelentésekben, részközgyűlési, tagértekezleti határozatokban és küldöttgyűlési hozzászólásokban felvetett és elé került problémákat, javaslatokat, gondoskodik azok megoldásáról, és hasznosításáról, illetve arról, hogy az érdekelt tagok az igazgatósági ülésen történt tárgyalást követően 30 napon belül írásban tájékoztatást kapjanak. A részközgyűlést közvetlenül érintő ügyben az igazgatóság köteles a részközgyűlési körzetek véleményét az igazgatósági ülés előtt legalább 7 nappal kikérni.
  12. Az igazgatóság az Alapszabályban biztosított hatásköre alapján, az előírt fizetési kötelezettség mértékét, a költségeket érintő áremelés szövetkezetre eső arányában megemelheti.
  13. Az igazgatóság eljár a fizetési kötelezettségét nem teljesítőkkel szemben.
  14. Amennyiben a tag/nem tag tulajdonos az írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget fizetési kötelezettségének, úgy a bírósági eljárás kezdeményezése előtt a szövetkezet igazgatósága a hátralék behajtására az általa megbízott külső adósságkezelő szervezetek szolgáltatásit is igénybe veheti.

6.2.Az igazgatóság elnöke

  1. Az igazgatóság elnöke a lakásszövetkezet küldöttgyűlése által választott elnöke.
  2. A szövetkezet elnöke vezető állású személynek minősül, így munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvének 188-193 szakaszai az irányadóak.
  3. Az elnök a jogszabályokban és az Alapszabályban meghatározottak szerint irányítja a szövetkezet működését, gazdálkodását, ügyvitelét, képviseli a szövetkezetet. Az igazgatóság hatáskörébe tartozó dolgozók esetében a munkáltatói jogokat gyakorolja az igazgatóság ülései közötti időszakban.
  4. Az elnök az igazgatóság két ülése között tett intézkedéseiről a soron következő ülésen az igazgatóságnak beszámol. Az elnök intézkedéseit az igazgatóság jogosult felülvizsgálni és indokolt esetben megsemmisíteni. Az elnök intézkedéseit az igazgatóság egyet nem értés esetén felülvizsgálat céljából a küldöttgyűlés elé terjesztheti.
  5. Az elnök távollétében, vagy akadályoztatása esetén az igazgatóság által megválasztott elnökhelyettes látja el feladatait.

6.3.Az igazgatósági tagok jogai

Az igazgatóság tagjai jogosultak:

  1. közreműködni az igazgatósági döntések előkészítésében, részt venni az üléseken az előterjesztések megvitatásában, a határozatok meghozatalában;
  2. javaslatot tenni az igazgatóság munkatervének összeállításához;
  3. kérni egyes kérdések megtárgyalását az ülésen;
  4. az igazgatóság megbízásából más szervezetekkel a szövetkezet nevében tárgyalást folytatni, vagy rendezvényeken képviselni az igazgatóságot;
  5. a szövetkezet munkaszervezetének vezetőitől, bármely dolgozójától a szövetkezet ügyeiben felvilágosítást kérni, testületi felhatalmazás alapján ellenőrzést végezni;
  6. rendszeresen megkapni a szövetkezet gazdálkodásával és működésével kapcsolatos főbb adatokat.

6.4.Az igazgatósági tagok kötelezettségei

Az igazgatóság tagjai kötelesek:

  1. rendszeresen közreműködjenek az igazgatóság testületi tevékenységében;
  2. az igazgatóság által rájuk bízott feladatokat legjobb tudásuk szerint végezzék, arról az igazgatóságot tájékoztassák;
  3. a tudomásukra jutott üzleti titkot megőrizzék;
  4. harmadik személy felé a szövetkezet gazdasági, szervezeti életéről belső információt nem szolgáltathatnak ki.

6.5.Az igazgatósági tagok felelőssége

  1. Az igazgatósági tagok felelőssége kérdésében a jogszabály és az Alapszabály előírásait kell alkalmazni. Az igazgatóság egyes tagjainak felelősségre vonását az igazgatóság is kezdeményezheti.
  2. Amennyiben az igazgatóság valamelyik tagja három egymást követő igazgatósági ülésen önhibájából nem vesz részt, és hiányzását érdemben igazolni nem tudja, az igazgatóság elnöke jogosult az igazgatósági tag 1 havi tiszteletdíjának megvonására.

6.6.Az igazgatóság munkájának szervezése

  1. Az igazgatóság küldöttgyűlés határozatai szerint munkaterv alapján végzi munkáját. Az igazgatóság általában havonta, illetve szükség szerint tartja üléseit.
  2. Az igazgatóság üléseit az elnök hívja össze. Az igazgatósági ülést soron kívül össze kell hívni, bármelyik igazgatósági tag a Felügyelő Bizottság, vagy a törvényességi felügyelet indítványozza. Az igazgatósági ülést írásos meghívóval kell összehívni, amelyet levélben, faxon, e-mailben vagy bármilyen a címzett és a feladató azonosítását biztosító kommunikációs csatornán lehet az érintettekhez eljuttatni. A meghívóval együtt a fontosabb napirendek anyagát írásban kell kiadni.
  3. Az igazgatóság ülései általában nyilvánosak, azon a szövetkezeti tagok hozzászólási és szavazati jog nélkül részt vehetnek. Az igazgatóság ülésére tanácskozási joggal minden esetben meg kell hívni a Felügyelő Bizottság elnökét. A napirendtől függően meg kell hívni mindazokat a vezetőket, továbbá azon más szervek képviselőit, akik a napirendre tűzött kérdésekben érdekeltek.
  4. Az ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyeket az ülés elnöke jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő ír alá. Az igazgatóság ülésein jelenléti ívet kell vezetni ami a jegyzőkönyv melléklete.
  5. Az igazgatósági ülés határozatképes, ha az ülésen az igazgatóság tagjainak több mint fele jelen van.
  6. Az igazgatósági ülés napirendjén szereplő előterjesztések előadói a következők lehetnek: a szövetkezet elnöke, az egyes igazgatósági tagok, ügyvezető igazgató,  (fő)könyvelő, jogi képviselő mindazok, akiket a szövetkezet elnöke felkér.
  7. Az igazgatóság általában nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza határozatait. Szavazategyenlőség esetén az elnöklő szavazata dönt. Bármelyik igazgatósági tag kérésére titkos szavazást kell alkalmazni.
  8. A meghozott határozatokról nyilvántartást kell vezetni. A határozatokat sorszámmal kell ellátni. A sorszám alakja küldöttgyűlési határozatok számozásához hasonlóan NN/ÉÉÉÉ.HH.NN-IG. A határozatokat a lakásszövetkezet honlapján kell közzétenni, és meg kell küldeni az igazgatóság tagjainak, a felügyelőbizottság elnökének, kivonatban az érintett személyeknek és mindazoknak akinek az igazgatóság ezt külön elrendeli. Az érdemi intézkedést kívánó határozatokban a végrehajtás határidejét is fel kell tüntetni és meg kell nevezni ki a felelős a végrehajtásért.
  9. Az igazgatóság munkájához szükséges tárgyi feltételek biztosítása, a határozatok nyilvántartása a jegyzőkönyv vezetésének biztosítása az elnök feladata.
  10. Az igazgatóság zárt ülést tarthat. A zárt ülésről két tag hitelesítésével feljegyzést kell készíteni, amelyet zárt helyen titkosan kell kezelni. A zárt ülésen határozat nem hozható. Az igazgatóság tagjain kívül csak az arra név szerint meghívott személy(ek) vehetnek részt. A zárt ülésre egyebekben az általános szabályok vonatkoznak.
  11. Az igazgatóság tagjai költségtérítésben részesülnek, az igazgatóság működésének anyagi feltételeit a küldöttgyűlés állapítja meg.

6.7.Ad hoc Bizottság

  1. Ha az igazgatóság munkája során olyan problémával, feladattal találkozik, amelyet annak nagysága, összetettsége időigényessége miatt igazgatósági ülésen nem tud megoldani, az igazgatóság elnöke Ad hoc (eseti) Bizottság felállítását rendelheti el. Ezzel egyidőben meghatározza a Bizottság feladatkörét, kinevezi a Bizottság elnökét és tagjait, megszabja a Bizottság működésének határidejét. A Bizottság elnöke kijelöli az alakuló ülés időpontját. Az alakuló ülésen a Bizottság elnöke meghatározza a munkafeladatát, kialakítja a Bizottság munkatervét, és kijelöli az ülésnapokat.
  2. A Bizottság munkája során igénybe veheti a szövetkezet apparátusát, adatbázisát, szakmai, jogi segítőket vonhat be. A Bizottság vitás esetekben szavazással foglal állást, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata döntő. Amennyiben a szakmai segítők véleménye fontos, az elnök az ő szavazatukat is kérheti.
  3. A Bizottság üléseiről jegyzőkönyv, jelenléti ív készül. A Bizottság munkájáról az elnök a szövetkezet igazgatóságának határidőre beszámol. (írásos anyag + szóbeli kiegészítés) Az elvégzendő munka fajsúlyától és feldolgozásának időtartamától függően az Ad hoc Bizottság részére díjazás állapítható meg. A szövetkezet éves tervében külön az általános költségek között tervezni kell, amelyet a küldöttgyűlés jóváhagy, és a részére megállapított keretet nem lépheti túl.

V.Felügyelőbizottság

  1. A felügyelőbizottság létszáma 3 fő. A felügyelőbizottságot, annak elnökét a szövetkezet tagjai közül a küldöttgyűlés választja az Alapszabály szerint 3 éves időtartamra.
  2. A Felügyelő Bizottság a szövetkezet igazgatóságától, elnökétől és minden más vezetőjétől független testületi szerv. A szövetkezeti küldöttgyűlésnek van alárendelve, és annak tartozik felelősséggel, munkájáról a küldöttgyűlésnek ad számot.

1.1.A felügyelőbizottság feladatai és hatásköre

  1. A felügyelőbizottság látja el a tulajdonosi és tagi, testületi belső ellenőrzési feladatait. A felügyelőbizottság a törvény, az Alapszabály, és ezen szabályzat keretein belül maga állapítja meg és fogadja el ügyrendjét, munkatervét, valamint ellenőrzési programját.
  2. Munkáját a lakásszövetkezet igazgatósága és alkalmazottai kötelesek elősegíteni, a kért dokumentációkat és információkat a felügyelőbizottságnak megadni.
  3. A felügyelőbizottság indítványait az igazgatóságnak érdemben meg kell tárgyalni.
  4. A felügyelőbizottság a törvényben és a lakásszövetkezet Alapszabályában meghatározott feladatai körében a törvényben meghatározott rendelkezésekkel összhangban:
    1. A folyamatos tulajdonosi ellenőrzést úgy köteles megszervezni, hogy az igazgatóság és a lakásszövetkezet tevékenységéről állandóan tájékozott legyen.
    2. A lakásszövetkezet működésének törvényessége és a gazdálkodás jogszabályoknak megfelelő vitele tekintetében rendszeresen tájékozódjék.
    3. Az igazgatóság ülésein a felügyelőbizottság elnöke, vagy más képviselője rendszeresen részt vesz és ott – hiba megelőző jelleggel – segíti az igazgatóság munkáját.
    4. Évenként felülvizsgálja, ellenőrzi a szövetkezet egyszerűsített éves beszámolóját, költségvetését a közgyűlés (küldöttgyűlés) megtartása előtt. Jelentést tesz a közgyűlésnek (küldöttgyűlésnek) a végzett munkájáról, az ellenőrzések tapasztalatairól.
    5. Éves programja keretében folyamatosan, de legalább egy esetben széleskörű ellenőrzést végez a számviteli és pénzügyi fegyelem betartása érdekében.
    6. Tevékenysége során vizsgálja a küldöttgyűlés által elfogadott célkitűzések megvalósítását, az igazgatóság testületi tevékenységét a gazdálkodás hatékonyságát.
    7. Javaslatot tesz a feltárt hiányosságokkal kapcsolatos felelősség megállapítására, és a szükséges intézkedések megtételére a szövetkezet illetékes szerveinél.
    8. Összehívhatja a közgyűlést (küldöttgyűlést) ha az igazgatóság nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének.
    9. Szükség esetén műszaki, jogi, számviteli és más szakértő segítségét vehet igénybe, amelynek költsége a szövetkezeti általános költséget terheli.
    10. Véleményt nyilváníthat a közgyűlés (küldöttgyűlés) elé terjesztett más beszámolókról és jelentésekről.
    11. Az éves beszámoló alapján véleményt nyilvánít a közgyűlés (küldöttgyűlés) részére a lakásszövetkezet gazdálkodásáról; e nélkül az egyszerűsített éves beszámoló tárgyában érvényes határozat nem hozható.
    12. Az ellenőrzésekhez szükséges mértékben esetenként kapcsolatot teremt külső szervekkel. Az esetleges jogszabálysértésre, vagy visszaélésre utaló körülmény, tény feltárása után intézkedik a hatósági vizsgálat lefolytatására és ezekről a küldöttgyűlést tájékoztatja.
  5. Az igazgatóság köteles biztosítani a felügyelőbizottság számára az eredményes tevékenységhez szükséges technikai feltételeket.

1.2.A felügyelőbizottság elnökének, tagjainak jogai és kötelezettségei

  1. A felügyelőbizottság munkáját a jogszabályoknak, valamint a szövetkezet belső szabályzatainak megfelelően a küldöttgyűlés által megválasztott elnök szervezi és irányítja.
  2. A felügyelőbizottság tagjai jogosultak többek között:
    1. Tisztségüknél, illetőleg megbízatásuknál fogva a küldöttgyűlésen küldötti megbízatás nélkül – tanácskozási joggal részt venni.
    2. Részközgyűlési hovatartozásuktól függetlenül tanácskozási joggal bármelyik más részközgyűlésen is részt venni.
    3. A felügyelőbizottsági vizsgálataik, ellenőrzéseik során betekinthetnek a szövetkezet bármely iratába, számadásába, nyilvántartásába, a vizsgált ügyben érintett személyeket meghallgathatják, a szövetkezet bármely szervétől, vezetőjétől és dolgozójától felvilágosítást kérhetnek.
  3. A felügyelőbizottság tagjai többek között kötelesek arra, hogy:
    1. Személyes közreműködésükkel elősegítsék az Alapszabályban rögzített feladataik megvalósítását, a program szerinti ellenőrzések és vizsgálatok végrehajtását, és a reájuk bízott feladatokat legjobb tudásuk szerint elvégezzék.
    2. Részt vegyenek a felügyelőbizottság ülésein és annak eredményességét észrevételeikkel, javaslataikkal elősegítsék, a felügyelőbizottság ellenőrzési programjának összeállításához indítványokat tegyenek.
    3. A vizsgálatok és ellenőrzések során tudomásukra jutott hivatali és üzleti titkokat megőrizzék.

VII.1.3.A felügyelőbizottság elnökének, tagjainak felelőssége

  1. A felügyelőbizottsági tagok felelőssége kérdésében a jogszabály és az Alapszabály előírásait kell alkalmazni.
  2. Amennyiben a felügyelőbizottság valamelyik tagja három egymást követő felügyelőbizottsági ülésen önhibájából nem vesz részt, és hiányzását érdemben igazolni nem tudja, a felügyelőbizottság elnöke jogosult a felügyelőbizottsági tag 1 havi tiszteletdíjának megvonására.

1.4.A felügyelőbizottság munkájának szervezése

  1. A felügyelőbizottság öléseit szükség szerint, általában havonta – munkaterv szerint – tartja.
  2. A felügyelőbizottság határozatképes, ha az ülésen a bizottság tagjainak több mint a fele jelen van.
  3. Határozatait általában nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel hozza, de bármely tagjának indítványára titkos szavazást is elhatározhatnak. Szavazat egyenlőség esetén az elnöklő szavazata dönt.
  4. Az ülésen hozott határozatokról és az ellenőrzési megállapításokról jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyvet, az ülést levezető elnök írja alá.
  5. Az ülésen meghívottként, tanácskozási joggal vehetnek részt a szövetkezetnek a napirendre tűzött kérdésekben illetékes vezetői és dolgozói, a szakértők, illetőleg más érdekelt személyek.
  6. A felügyelőbizottság által végzett ellenőrzések megállapításait írásba foglalja, és az ellenőrzést követő 8 napon belül az igazgatóságot tájékoztatja.
  7. A felügyelőbizottság tagjai költségtérítésben részesülnek, a felügyelőbizottság működésének anyagi feltételeit a küldöttgyűlés állapítja meg.

VI.A küldöttek

  1. A küldött a lakásszövetkezet választott tisztségviselője, olyan – a tagok által demokratikusan megválasztott – szövetkezeti tag, aki társadalmi munkában a szövetkezet vezetőségét képviselik.
  2. A küldöttet részközgyűlésenként választják, az Alapszabály szerint úgy, hogy lehetőség szerint 16 tagra jusson egy küldött. Elvben nem szükséges lépcsőházanként küldöttet választani, lehetnek olyan lépcsőházak, ahol nincs küldött, illetve egy részközgyűlésben több küldött is választható ugyanabból a lépcsőházból. Azonban a gyakorlati munka könnyebb, ha lépcsőházanként választunk küldöttet és a hagyomány szerint is így szokás. Ettől eltérni csak akkor szükséges, ha az Alapszabály szerinti 16 tagnál sokkal kevesebb vagy több fő lakik egy lépcsőházban.

1.A küldött jogai:

  1. A Küldöttgyűlésben hozzászólási és szavazati jogával képviseli az őt megbízó lakóközösség érdekeit, javaslattétellel és véleményezéssel élhet.
  2. Részt vehet az igazgatósági üléseken, véleményezheti az igazgatóság döntéseit, javaslatot terjeszthet elő.
  3. Tájékoztatást kérhet a szövetkezet elnökétől a szövetkezet és a részközgyűlés pénzügyi helyzetéről, az elvégzett felújítási és karbantartási munkákról, betekinthet a részközgyűlés irataiba, pénzügyi elszámolásaiba, bizonylataiba.
  4. A szövetkezet köteles kikérni a küldött véleményét a közösséget érintő kérdésekben, illetve tájékoztatni köteles a lakókat érintő problémákról a küldöttet.

2.A küldött feladatai:

  1. Képviselik a lakók érdekeit a küldöttgyűlésben.
  2. Tájékoztatja a lakókat az igazgatóság munkájáról, a Küldöttgyűlés határozatairól. Tájékoztatja a lakókat az igazgatóság munkájáról, a Küldöttgyűlés határozatairól.
  3. Továbbítja a szövetkezet igazgatósága felé a lakóközösség közérdekű problémáit.
  4. Felvilágosítást a szövetkezet tagjainak és nem tag tulajdonosainak a jogaikról és kötelezettségeikről.
  5. A szövetkezetben eljár a lakóépület állagmegóvása, a közös helyiségek és szerkezeti részek karbantartása, javítása ügyében.
  6. Kezdeményezheti a részközgyűlés felújítási alap befizetéseinek módosítását (pl. emelését).
  7. Figyelmezteti azokat a tag és nem tag tulajdonosokat, akik üzemeltetési költség befizetéseiknek nem tesznek eleget és ezzel veszélyeztetik a többi lakó üzemeltetési ellátását.
  8. Felhívja a figyelmet a házirend betartására, az együttélés szabályaira.
  9. Bejelentést tesz az igazgatóságnak a közös tulajdon szándékos megrongálása esetén.
  10. Szervezi a lakóközösség közös munkáit (pl. felújítások, pályázatok, közös helyiségek használata stb.).
  11. A küldött nem kötelezhető arra, hogy a lakáson belüli (a lakó saját érdekkörébe tartozó) műszaki problémákkal, személyes kérdésekkel, egyéni problémákkal és sérelmekkel foglalkozzon.
  12. A küldöttek munkájukat önkéntesen, társadalmi munkában végzik a lakóközösség érdekében.

VII.Tisztségviselők választása, a jelölőbizottság működése

  1. A tisztségviselőket titkos szavazással kell megválasztani, az Alapszabály rendelkezései szerint.
  2. A tisztségviselők megválasztásának előkészítésére a jelölőbizottságot a választást lebonyolító küldöttgyűlés előtt legalább 60 nappal előbb kell létrehozni. A jelölőbizottság létrehozására az igazgatóság jogosult. A jelölőbizottság 3 főből áll (elnök + 2 tag).
  3. Az Igazgatóság a szövetkezet tagjai közül további 2 fő póttagot is köteles kijelölni. A póttag bevonására a rendes tag akadályoztatása, lemondása esetén kerül sor. Bevonás esetén a jelölőbizottsági tag teljes körű jogai illetik meg. A bevonás a póttagok közül ÁBC sorrendnek megfelelően történik.
  4. A tisztségviselő választás előtt legalább 60 nappal az Igazgatóság a szövetkezet tagjai közül kijelöli a jelölőbizottság elnökét, és javaslatot tesz a bizottság tagjaira. A bizottság elnökével ismerteti a jelölőbizottság működési elveit és meghatározza a bizottság működésének időtartamát. A jelölőbizottság megszervezése a kijelölt elnök feladata.
  5. A jelölőbizottság alakuló ülésén elfogadja a kijelölt elnököt. Kialakítja munkarendjét, a munkavégzése ütemét, munkáját az előírt határidőre befejezi. Működése alatt gondot fordít az Alapszabály és a jogszabályok betartására. A felállított jelölőbizottság összetételét az Igazgatóság soron következő ülésén határozatban elfogadja.
  6. Munkája során a jelölőbizottság megkeresi a szövetkezet tagjait, nem tag tulajdonosait, esetleg a kívül álló számításba jöhető szakembert, és ezek közül felkutatja a lehetséges jelölteket. Munkavégzéséhez rendelkezésére áll a szövetkezet tagnyilvántartása, illetve az abban található személyes adatok.
  7. A jelölteket a jelölőbizottság tagjai személyesen vagy telefonon megkeresik és személyes beszélgetés keretében az alábbi kérdésekre kérnek választ:
  • a jelölt neve
  • tagja-e a szövetkezetnek
  • iskolai végzettsége
  • beosztása, képesítése
  • vállalja-e a jelölést a tisztségre.
  1. Az elbeszélgetések után a jelölés vállalásától függően összeállítja a konszolidált jelölőlistát, amelyen a jelöltek számát korlátozza (maximum: a betöltendő tisztségviselői helyek 150 %-a) és amelyet a jelölőbizottság határozatképes ülésén kiértékel, sorrendbe állít, és többségi szavazással elfogad. A jelöltek közül a jelölések számától függetlenül a jelölőbizottság saját hatáskörében a legalkalmasabbakat előre sorolhatja.
  2. A jelölőbizottság határozatképes, ha azon a tagok több mint fele részt vesz. Határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
  3. Az elfogadott jelölt listát bizalmasan kezeli. Az általa végzett munkáról és a bizottság működése közben felmerült esetleges problémákról statisztikus adatokat tartalmazó szóbeli tájékoztatót ad a lakásszövetkezet igazgatóságának. A jelölőbizottság munkájáról a jelölőbizottság elnöke a küldöttgyűlésen rövid statisztikai adatokat tartalmazó beszámolót tart és nyilvánosságra hozza az elfogadott jelölt listát.
  4. Ha a jelölőbizottság munkája során bármilyen szabálytalanságot, vagy működését akadályozó gondot észlel, köteles azt azonnal a szövetkezet elnökének tudomására hozni.
  5. Amennyiben a jelölőbizottság létszámában változás következik be, a bizottság elnöke köteles azt az igazgatóság felé jelezni. Az igazgatóság a jelölőbizottság teljes létszámát új tag kijelölésével a legrövidebb időn belül biztosítja.
  6. A jelölőbizottság munkája során tudomására jutott adatokat és információkat köteles bizalmasan kezelni. A szavazólapra csak a jelölőbizottság által elfogadott és a küldöttgyűlés elé terjesztett jelöltek kerülhetnek fel. Tisztségviselő jelölésére a küldöttgyűlés helyszínén ajánlás nem tehető.
  7. Amennyiben a tisztségviselő választásakor a jelölőbizottság valamely tagjára a tagság részéről értékelhető számú jelölési indítvány érkezne, az érintett jelölőbizottsági tag, választási esélyeit mérlegelve, csak abban az esetben fogadhatja el a jelöltséget, ha a bizottsági tagságáról írásban, vagy a jelölőbizottság ülésén az elnök és a tagok jelenlétében szóban lemond és a bizottság elnöke a további munkavégzés alól felmenti, a jelölőbizottsági tagságát megszünteti. Ebben az esetben a jelölőbizottság létszámát a póttagok közül kell kiegészíteni. A jelölőbizottság elnökére ilyen okból felmentés nem alkalmazható.
  8. Megbízatása hatálya alatt a jelölőbizottság elnöke tisztségviselőnek nem jelölhető.
  9. A jelölőbizottság működése során költségtérítésben részesül, amelynek forrása az általános költségben meghatározott, a küldöttgyűlés által elfogadott keretösszeg. A bizottság részére biztosított költségkeret nem léphető túl.

VIII.Titkos szavazás rendje

  1. A titkos szavazáshoz olyan szavazólapot kell készíteni, amelyből egyértelműen megállapítható, a szavazatot leadó akarata. A szavazásra jogosultak a szavazólapon szavazatukat a megfelelő javaslat szövege előtt álló körbe tett x vagy + jellel jelölik.
  2. A szavazásra kerülő javaslatokat úgy kell összeállítani, hogy arra igen vagy nem válasz adható legyen. Ez esetben is ügyelni kell arra, hogy a szavazólapon ne csak e két szó szerepeljen, hanem megfelelő szöveg is. Például: „a szövetkezet által tett javaslattal egyetértek, vagy nem értek egyet”. Amennyiben a tagok több alternatív javaslat közül választhatnak, a szavazólapon valamennyit fel kell tüntetni. A szavazólapon a tartózkodás lehetőségének választását is biztosítani kell. Tisztségviselő-választás esetén a szavazólapon a tisztségviselő jelöltek nevét kell feltüntetni.
  3. Érvénytelen az a szavazat, amelyből nem állapítható meg egyértelműen a szavazó akarata. Tisztségviselő-választásnál az a szavazólap érvényes, amin legalább egy és legfeljebb a megválasztásra kerülő tisztségviselők számával egyelő számú jelölt kapott igen szavazatot. Érvénytelen az olyan szavazólap, amelyen a szavazó a választható tisztségviselők számánál több jelöltet választott.
  4. A szavazás titkosságának biztosítására szavazófülkét (elkülönített helyiséget) kell biztosítani és abban megfelelő lezárt urnát elhelyezni.
  5. A szavazatszedő bizottság köteles gondoskodni arról, hogy minden jelenlévő tag személyesen vegye át a szavazólapot és lakásonként csak egy szavazólapot kaphasson.
  6. A szavazás megtörténte után a szavazatszedő bizottság a lezárt (leragasztott) urnát felnyitva a leadott szavazatokat összeszámolja, ezt követően pedig a bizottság elnöke jelentést tesz a szavazás eredményéről a részközgyűlésnek.
  7. Az eredményt jegyzőkönyvbe kell foglalni, feltüntetve az érvényes és érvénytelen szavazatok, a szavazásban részt vett tagok és a leadott szavazólapok számát. A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság készíti el és a szavazást követően annak elnöke, és tagjai írják alá.
  8. Érvényes és eredményes a szavazás, ha a szavazólapokon leadott és összesített határozati javaslatot a megjelent szavazásra jogosultak több mint 50 %-a elfogadta, ha jogszabály vagy az Alapszabály minősített többséget nem ír elő.
  9. Ügyelni kell arra, hogy amennyiben a részközgyűlések az egész szövetkezetnél azonos napirend felett szavaznak, úgy az adott részközgyűlés szavazásának eredményéről, mint részeredményről tájékoztassák a jelenlévő tagokat tekintettel arra, hogy a szövetkezeti szintű szavazás eredményét a részközgyűlések eredményeinek egybevetésével az igazgatóságnak kell megállapítani.

IX.A lakásszövetkezet gazdálkodására vonatkozó rendelkezések

1.Költséghatárok az épületüzemeltetési, felújítási és karbantartási kiadásoknál

1.1.Készpénzes vásárlási lehetőség kis értékű anyag-, eszköz beszerzésére

  1. Készpénzes vásárlásra 10.000 Ft összeghatárig a szövetkezet elnöke, igazgatósági tagjai a küldöttek is jogosultak a napi üzemvitelhez szükséges villanyégő, lábtörlő, seprű, hólapát, síkosság mentesítő anyag, motoros fűnyíró üzemanyaga, kulcsmásolás, javító anyagok beszerzésére.
  2. A vásárolt anyagokat a Deákvári Lakásszövetkezet nevére és címére kiállított számlával lehet elszámolni. A számla hátoldalán a küldött a felhasználás helyéül feltünteti az épület címét és aláírásával igazolja a vásárolt anyagok átvételét. A számlát az utalványozásra jogosult tisztségviselő láttamozza és engedélyezi a kifizetést a lakásszövetkezet pénztárából.
  3. A vásárlás költsége az éves elszámolásnál tételesen megjelenik részközgyűlés főkönyvi kivonatán.

1.2.Sürgős hibaelhárítások és tervezhető, kis értékű javítási munkák

  1. Sürgős javítások, hibaelhárítás, azonnali vagy tervezhetően kivitelezhető kis értékű, lehetőleg a szövetkezet által javasolt, számlaképes vállalkozóval végeztetett munkák esetében 50.000 Ft összeghatárig fizethető ki az igazgatósági tag vagy küldött szóbeli megbízásával, szerződés nélkül, készpénzes vagy átutalásos számlával igazolt dugulás elhárítás, lépcsőház vagy közös helyiség ajtó- ablak üvegezése, zárcsere, elektromos hibaelhárítás, burkolatjavítás, fűnyírás, hó eltakarítás, javító, karbantartó jellegű szakipari munkák, stb.
  2. Az azonnali beavatkozást igénylő munkáknál (tetőbeázás, hidegvíz, melegvíz fűtésvezeték, és szennyvíz csőtörés, elemi kár) a szövetkezet elnöke (elnökhelyettese) összeghatártól függetlenül azonnali megbízást adhat a munka elvégzésére, de erről az igazgatóságot és az érintett részközgyűlés küldötteit utólag tájékoztatnia kell.
  3. A vállalkozó által kiállított számla/munkalap műszaki tartalmát, a kivitelezés minőségét és a munkavégzés időtartamát az eljáró igazgatósági tagnak vagy küldöttnek ellenőriznie kell, mielőtt a számlát aláírja és a munkavégzést igazolja. Ennek elmulasztása, illetve az ebből keletkező, az épület tulajdonosi közösségét érintő anyagi és jogi hátrány a számlát aláíró tisztségviselőt terheli. A vállalkozó által kiállított számla bruttó összege felújítási munka esetén az épület felújítási alapját csökkenti, fenntartási, karbantartási, javítási munka esetén üzemeltetési költségként kerül elszámolásra.

1.3.Nagy értékű felújítási, beruházás jellegű munkák

  1. A tervezhető, nagy értékű (50.000 Ft feletti), pályázattal elnyerhető támogatásokkal, hosszú futamidejű banki kölcsönnel, jelentős önrész vállalásával járó, nagyobb szakmai körültekintést, beruházói szervezést, műszaki ellenőrzést, jogi támogatást igénylő (tetőszigetelés, homlokzati szigetelés, homlokzat felújítás, fűtéskorszerűsítés, villámhárító rendszer felújítása, központi szellőzőrendszer felújítás, az egész lakóközösséget érintő nyílászáró csere, stb.) munkákat csak a lakásszövetkezet szervezésében az Igazgatóság által elfogadott és jóváhagyott Kivitelezési és versenyeztetési szabályzat előírásait alkalmazva lehet kivitelezni.
  2. A kivitelezés során keletkezett munkalapokat, számlákat a részközgyűlés küldöttének igazolnia kell. A küldött aláírásától csak akkor lehet eltekinteni, ha a számla alapját képező vállalkozási szerződésen, munkalapon, vagy műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvön a küldött aláírása szerepel.
  3. A nagy értékű felújítási munkáknál a részközgyűlés tagjainak legalább 50% egyetértő szavazata szükséges: A szavazás írásban is lehetséges az Alapszabály szerint.
  4. Minden felújítási munka feltétele, hogy ahhoz a részközgyűlés megfelelő pénzügyi fedezettel rendelkezzen.
  5. Az üzemeltetési munkáknál az éves üzemeltetési terven felül felhasználható az előző évi maradvány összege. Az üzemeltetési munkák megrendelése, elvégzésének igazolása általában a szövetkezet elnökének feladata, de ezzel a feladattal a részközgyűlés küldöttét is megbízhatja.
  6. A lakáson belüli javítás a lakó, az azon kívüli, továbbá a tető közös helyiségek, és a lépcsőház karbantartása a szövetkezet kötelezettsége.

2.Felújítási kölcsön felvétele

  1. A szövetkezet lakásvagyonának állagmegóvásához, korszerűsítéséhez, illetve felújításához a részközgyűlési körzetek részközgyűlési határozatban kérhetik a szövetkezet igazgatóságát hitelfelvétel lehetőség biztosítására.
  2. A részközgyűléseken ismertetni kell, hogy mennyi az épület számlákon lévő pénzeszköze, milyen önerővel, előtakarékossági formával rendelkezik, milyen nagyságrendű többletterhet vállalnak (lakástakarék szerződés kötése vagy pótelőírás vállalása). Ugyanezen részközgyűlésen meg kell állapítani a felveendő hitel nagyságát, a szóba jöhető pénzintézetek nevét, és a hitel futamidejét. Az ilyen irányú döntéseket tartalmazó részközgyűlési határozatot az igazgatóság elé kell terjeszteni, amit az igazgatóság a legközelebbi ülésén megvitat és dönt a jóváhagyásáról.
  3. Az igazgatóság felkeresi a megfelelő pénzintézeteket és a lehető legjobb ajánlatot kiválasztja. A hitelfelvétel lehetőségéről a részközgyűlést tájékoztatja. A részközgyűlés egy újabb határozatban az ajánlatok közül a legkedvezőbbet jóváhagyja, és kötelezettséget vállal a hitel visszafizetésére. A határozatot ismételten az igazgatóság elé kell terjeszteni és az igazgatóság dönt a szerződés megkötéséről a kiválasztott pénzintézettel. Az ügyintézés előre látható ideje 4-6 hónap.
  4. A hitelfelvételekkel kapcsolatos költségek is a hitelt felvevő épület (részközgyűlési egység) tulajdonosait terheli.
  5. A szövetkezet, mint hitelfelvevő a tag nem teljesítéséből eredő hitelfelvétellel kapcsolatos összes költséget az érintett tulajdonosokra áthárítja.

3.Szerződéskötés, megállapodás a szövetkezet nevében

  1. A szövetkezeti gazdálkodás egészére, vagy gazdasági egységeinek tevékenységére jelentős hatású, a rendes gazdálkodás körén kívül eső szerződések, eseti megállapodások megkötésére, és aláírására az igazgatóság jóváhagyásával az elnök.
  2. A vállalkozások által elvégzett szolgáltatásról, kiállított számlát, annak kifizetése előtt minden esetben a szövetkezet elnökének kell láttamoznia. Ezen láttamozási kötelezettség nem érinti a számla kifizethetőségének további szokásos előfeltételeit (a számlázott tevékenység, a munka tényleges elvégzése, kolaudálása stb.)

4.Utalványozási jog

Az utalványozási jogot a szövetkezete elnöke, akadályoztatása esetén az igazgatóság által választott helyettese gyakorolja. A szövetkezet elnöke munkadíjának és egyéb járandóságának, továbbá a jogszabályok keretei között a választott testületi szervek tagjai külön díjazása kifizetésére a küldöttgyűlési határozatot kell utalványozásnak tekinteni.

X.Munkaviszonnyal kapcsolatos rendelkezések

  1. A munkáltatói jogokat – a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozó dolgozók kivételével – az igazgatóság gyakorolja. Az igazgatóság ülései közötti időszakban az igazgatóság a munkáltatói jogokat az igazgatóság elnöke gyakorolja az igazgatóság határozataival összhangban.
  2. A szövetkezet elnökét a küldöttgyűlés választás útján alkalmazza, a szövetkezet a többi dolgozóját az igazgatóság. A (fő)könyvelő és az ügyintéző alkalmazásához, megbízásához a szövetkezet elnökének egyetértése szükséges.
  3. A vezető állású tisztségviselők munkaköri leírását és munkaszerződését az igazgatóság készíti el és a küldöttgyűlés hagyja jóvá. A munkaszerződésüket két erre a küldöttgyűlés által kijelölt küldött írja alá.
  4. Az alkalmazottak munkaszerződését az igazgatóság készíti el és a lakásszövetkezet elnöke írja alá.
  5. A vezetői munkaköröket személyi változás, vagy tartós helyettesítés esetén a folyamatban lévő ügyeket a munkakörök ellátása szempontjából fontos iratokat, eszközök felsorolását is tartalmazó jegyzőkönyv mellett kell átadni.
  6. A kártérítési jogkör a szövetkezet valamennyi dolgozója felett a szövetkezet elnökének előterjesztése alapján az igazgatóság gyakorolja. A szövetkezet elnöke feletti fegyelmi és kártérítési jogkört a küldöttgyűlés gyakorolja.
  7. A vezető állású dolgozó kártérítési felelősségéről a munka törvénykönyve rendelkezik.
  8. Szövetkezeti dolgozónak feladatot, utasítást az elnökön kívül csak közvetlen felettese adhat, a dolgozó munkaköri leírásával egyezően.
  9. A beosztott dolgozó részére meghatározott feladatok végrehajtásáért felel. Vezetőállású dolgozók utasításaikat általában az irányításuk alá rendelt vezetők útján közlik a dolgozókkal, de a dolgozónak közvetlenül is adhatnak utasítást.
  10. Amennyiben a vezetők közvetlenül adják ki utasításaikat, úgy a kiadott utasításról a dolgozó felettesét köteles tájékoztatni.
  11. Ha a dolgozó felettesétől jogellenes végrehajtására kap utasítást, úgy arra köteles felettese figyelmét szóban, annak eredménytelensége esetén írásban felhívni. Ha intézkedés nem történik a jogellenes utasítás megtagadható.
  12. Ha az utasítást végrehajtása kárt idézhet elő, a munkavállaló köteles erre az utasítást adó figyelmét felhívni. Ez esetben az utasítás teljesítését nem tagadhatja meg.
  13. Ha az intézkedés végrehajtása bűncselekményt valósítana meg azt még írásbeli utasításra sem szabad elvégezni.
  14. Abban az esetben, ha a dolgozó feladatát képező munkáját hatáskörében elvégezni nem tudja, köteles arról felettes vezetőit azonnal tájékoztatni.

XI.Belső szabályzatok

  1. A belső szabályzatok a Szervezeti és Működési Szabályzat kiegészítéseként a rendszeresen ismétlődő ügyviteli és egyéb munkafeladatokat, munkafolyamatokat rendszerezik, meghatározva feladatok végrehajtási módját a bizonylatolást, a nyilvántartás formáját, végrehajtását munkakörök szerint.
  2. A jogszabály által előírt kötelező belső szabályzatok készítését a szövetkezet igazgatósága szervezi.
  3. A szövetkezetnél az alábbi kötelező belső szabályzatok vannak érvényben:
    1. Alapszabály
    2. Szervezeti és Működési Szabályzat
    3. Pénzkezelési szabályzat
    4. Számviteli politika
    5. Számlarend
    6. Leltározási és selejtezési szabályzat
    7. Iratkezelési szabályzat
    8. Kivitelezési és versenyeztetési szabályzat
    9. Tűzvédelmi szabályzat

XII.Vegyes rendelkezések

1.Bélyegzők kezelése

  1. A bélyegzők beszerzését a szövetkezet elnöke engedélyezi.
  2. A beszerzett és használatra kiadott bélyegzőkről nyilvántartást kell vezetni. A megrendelt és kiadott bélyegző nyilvántartó könyvet a pénztár trezorjában kell tartani.
  3. A szövetkezet rendelkezik
    1. 1 (egy) darab cégbélyegzővel, ami körbélyegző, „Deákvári Lakásfenntartó Szövetkezet Vác” felirattal és a lakásszövetkezet logójával;
    2. 1 (egy) darab számlabélyegzővel, ami hosszú bélyegző, „Deákvári Lakásfenntartó Szövetkezet, 2600 Vác, Sas u. 1.” és adószám felirattal;
    3. 1 (egy) darab postabélyegzővel, ami hosszú bélyegző, „Deákvári Lakásfenntartó Szövetkezet, 2600 Vác, Sas u. 1.” felirattal.
  4. A bélyegzőt felelős kezelésére történő átadás esetén – a bélyegző lenyomat mellett – az átvevő dolgozóval az átvételt aláírásával kell elismertetni. Cégbélyegzőt a szövetkezettel munkaviszonyban nem álló személyek kiadni nem lehet.
  5. A bélyegző felett rendelkező személy anyagi, fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik, annak rendeltetésszerű, és jogszerű használatáért.
  6. Ha a dolgozó a rábízott bélyegzőt elveszti, az írásban köteles bejelenteni, a szövetkezeti bélyegző nyilvántartásával megbízott dolgozó köteles az elnöknél kezdeményezni az elveszett célbélyegző érvénytelenítési eljárását.
  7. A használat során megrongálódott, vagy feleslegessé vált bélyegzőt vissza kell szolgáltatni, amelyet jegyzőkönyv felvétel mellett a két igazgatósági tag jelenlétében meg kell semmisíteni.
  8. Ha a bélyegzőt kezelő dolgozó munkaviszonya szövetkezetnél megszűnik, köteles a bélyegzőt visszaadni.

2.Kézbesítés

  1. A szövetkezet működése során számos esetben kötelezett a tagok értesítésére. A meghívók és egyéb közgyűlési írásos anyagok kézbesítése alatt a lakásszövetkezet által szervezett, a tagok lakásához tartozó levélszekrénybe történő lakásszövetkezeti saját kézbesítést kell érteni. Emellett a kézbesítés mellett a részközgyűlési meghívót a lakóépületek (lépcsőházak) hirdetőtábláin is ki kell függeszteni, az igazgatóság további lehetőségeket is meghatározhat a meghívás érdekében.
  2. A kézbesítésre vonatkozó előírást alkalmazni kell a részközgyűlési, a küldöttgyűlési, a tagértekezleti, valamint a lakásszövetkezet tagi, nem tag tulajdonosi tájékoztatóinak, körleveleinek, egyéb hirdetményeinek és közös költség csekkjeinek kézbesítési eseteire is.

3.Bejelentések kezelése

3.1.Panaszbejelentések

  1. A szövetkezet a tagnak a lakásszövetkezetre illetőleg a jogaira és kötelezettségeire vonatkozó írásbeli megkeresésére, illetőleg az abban felvetett kérdésekre – a kézhezvételtől számított 30 napon belül – írásban kell választ adni.
  2. A szövetkezet életével kapcsolatos tagi sérelmeket vagy kritikai észrevételeket tartalmazó bejelentéseket a szövetkezet irodájában elhelyezett panaszkönyvben írásban lehet megtenni, vagy a szövetkezet címére írásban lehet eljuttatni.
  3. Név nélküli panaszbejelentéseket a szövetkezet vezetésének nem áll módjában kivizsgálni. A névvel, címmel írásban tett panaszokra a kivizsgálási és válaszadási idő 30 nap.
  4. Aki szóban kíván panaszt tenni, havonta egyszer az igazgatóság által kijelölt igazgatósági tag fogadóóráján teheti meg. A panaszmeghallgatás időpontját a lakásszövetkezet hirdetőtábláján, illetve a honlapján közzé kell tenni. A szóbeli panaszok kivizsgálására és a válaszadásra 30 nap a határidő.

3.2.Hibabejelentések

  1. Alapvetően a részközgyűlési körzetben jelentkező műszaki jellegű problémák bejelentése a megválasztott küldött kötelessége.
  2. Amennyiben a részközgyűlési körzetben nincs küldött, vagy a választott küldött akadályoztatása miatt nem tud intézkedni, illetve sürgősségi beavatkozást igénylő esetekben a szövetkezet tagja vagy nem tag tulajdonosa is tehet a szövetkezet ügyintézője felé bejelentést.
  3. A bejelentést írásban, szóban, vagy telefonon lehet megtenni.
  4. A bejelentésről hibajegyet kell felvenni, ami a hiba helyét, a bejelentés idejét, a bejelentő nevét, címét és telefonszámát, a hiba leírását tartalmazza.
  5. A hiba elintézésének módját és eredményt a hibajegyen rögzíteni kell.
  6. Sürgős hibát a Europ Assistance Magyarország Kft. által működtetett Mestervonal 24 szolgáltatás ügyeleti telefonszámán kell bejelenteni.

XIII.Záró rendelkezések

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot a Deákvári Lakásfenntartó Szövetkezet Igazgatósága 2010. május 20-i ülésén megtárgyalta és az Alapszabály szerint biztosított jogkörénél fogva 1/2006.05.20-IG számú határozatával jóváhagyólag elfogadta. Hatályos 2010. június 1-től.

Kelt: Vácott, 2010. május 20-án

Közösségi média