Hány fok legyen a lakásban?

A törvény szerint

Az üzemben tartónak a fűtést úgy kell szolgáltatnia, hogy a fűtési idényben az emberi tartózkodás céljára szolgáló fűtött helyiségek belső hőmérséklete naponta 8-20 óra között átlagosan +20 °C, az előszobában, konyhában, WC-ben +16 °C, hallban, lakószobában +20 °C, mosdóhelyiségben, fürdőszobában +24 °C legyen. A háztartási és tisztálkodási célra szolgáló meleg vizet úgy kell szolgáltatni, hogy a meleg víz hőmérséklete a kifolyó csapoknál legalább +40 °C legyen. Panaszra akkor van alap, ha ez nem teljesül.

A szolgáltatót a szabályok arra kötelezik, hogy a legrosszabb helyzetű épületrészben is a szabványoknak megfelelő hőmérsékletet biztosítsa. adott épületnek, adott esetben egy lakásnak is lehetnek kedvezőbb helyzetben lévő részei, mert rásüt a nap, vasalnak stb. Ha nem tudja az épületrész tulajdonosa befolyásolni, csökkenteni itt a hőbevitelt, helyi túlfűtés keletkezik. A hőbevitelt a szolgáltató csak egy ponton tudja befolyásolni, az egész épületre egységesen. Az épületen vagy lakáson belüli hőmérséklet szabályozása, az egyedi igények szerinti beállítás a lakástulajdonosok kezében van. Ahol ez műszakilag még nem lehetséges, ott nincs mit tenni, tűni kell, amíg meg nem történik a korszerűsítés. A kétcsöves rendszereknél a lakásszövetkezet szervezett szelepcsere akciókat, így akinél rossz volt a radiátorszelep, kicseréltethette.

Az egészséges léghőmérséklet

A szakemberek körében nincs egyértelmű álláspont arra nézve, hogy milyen hőmérséklet és páratartalom a legegészségesebb.

Az általános vélekedés szerint a nappali levegője ideálisan 21 °C hőmérsékletű, A hálószobában legkellemesebb a 18-19 °C. A túl meleg levegőjű hálószoba rontja az alvás minőségét: nehezebb az elalvás, az alvás felületesebb lesz, a mikroébredések és az éjszakai felriadások száma is megnövekszik.

Kisgyermekeknél, kiváltképpen csecsemőknél ennél egy-két fokkal magasabb hőmérséklet kívánatos. Csecsemők fürdetése lehetőleg 23-24 °C-os helyiségben történjen. A lakótelep lakások jellemzően túlfűtöttek, különösen a kisgyermekesek hajlamosak 25-28 °C-ra is felfűteni a lakást. A lakás kívánatosnál melegebbre való felfűtése bágyadttá és enerválttá tesz, rontja a gondolkodást, csökkenti a reakcióidőt. Kimutatták, hogy a Csecsemők hőháztartása nehezebben fejlődik a túl meleg környezetben.

Az egyedi gázfűtéses háztartásokban jellemző, hogy túlságosan spórolnak. Az ideálisnál hidegebb levegője a nyálkahártyák védekezőképességét csökkenti, így könnyebben alakulnak ki felső és alsó légúti panaszok: orrfolyás, torokfájás, köhögés.

Ügyeljünk a páratartalomra is!

A hőmérséklet mellett fontos a levegő páratartalma is. Ideális esetben a relatív nedvességtartalom 40-60% közötti. Időseknek és kisgyerekeseknek nem árt erre is fokozottan odafigyelni, és a hőmérő mellé egy páratartalom-mérőt is beszerezni. 

Kisgyermekek szobájában magasabb lehet a páratartalom, náluk a 60-70 százalékos az ideális. A túl alacsony páratartalom kiszáradásra hajlamosít: ilyen környezetben a nyálkahártyák irritációja könnyebben kialakul. Ennek jelei: a szemek szárazsága, égő érzése; torokkaparás, szájszárazság; a légutak nyálkahártyájának irritációját száraz köhögés jelzi.

A páratartalom és a hőmérséklet összefügg egymással. Ha túlságosan melegre fűtjük a lakást, akkor a relatív nedvességtartalom alacsony lesz. Sok kis gyermeknél a lakásban télen tapasztalható alacsony páratartalom, a száraz levegő okoz légúti problémákat, köhögést, gyakori náthát.

A páratartalom a hőérzetet is befolyásolja: a magasabb páratartalmú levegőt melegebbnek, alacsonyabb páratartalmút hűvösebbnek érzünk. Sokan esnek abba a hibába, hogy hidegnek érezvén a lakást jobban befűtenek, amitől a levegő még szárazabb lesz, ezért kevésbé érezhető a meleg, de a fűtésszámla nő, és a gyerek is betegesebb lesz. Kellő odafigyeléssel, okos taktikával ezt el lehet kerülni.

A levegő párásítása könnyen megoldható: telepítsünk növényeket a helyiségekbe, használjunk hagyományos vagy elektromos párologtató, illetve párásító készüléket. A fűtésszezonban sem szabad megfeledkezni a kellő mennyiségű folyadékfogyasztásról, ami belülről pótolja testünk fokozott páraleadását.

Míg a túlzott fűtés velejárója a száraz levegő, az elégtelen fűtés rendszerint párás levegővel jár. Ahol nem fűtenek eléggé (pl. az egyik szobát egyáltalán nem fűtik) ott akár páralecsapódás is jelentkezhet. A túl párás levegő kedvez számos kórokozó, atka és gomba elszaporodásának, növeli az allergiák kialakulásának kockázatát, elsősorban a házipor (poratka) esetében. A magas páratartalom káros a házak szerkezetére is: könnyebben penészedik (penészgombák), a falak dohos karakterűvé válnak. Sok régebbi épület esetében fennáll ez a probléma, ám ma már páramentesítő eszközök is rendelkezésünkre állnak a megoldás érdekében.

Közösségi média