Segítség! Bőregér! Mit csináljak, ha belerepül a hajamba?

A városi épületeken számos rés, üreg akad (pl. panelhézagok, dilatációs rések, ereszek, homlokzati burkolatok, szellőzőrendszerek, légkondicionálók, redőnytokok stb.), amiket szívesen foglalnak el akár több száz egyedből álló denevérkolóniák is.

A denevérek csiporgó-cincogó hangon kommunikálnak egymással, és az üregben való mászkálásuk kaparászással jár. Ez valóban zavaró lehet.

A zajongó denevérkolóniához hívjunk szakembert!

A lakók legtöbbször azt kérik, hogy vigyék el a denevéreket valahová, ennek azonban semmi értelme. A denevérek visszatalálnak! Kiirtani nem szabad őket, és nincs is értelme. Amíg lesz üres denevérlakás, addig jelentkező lakók is lesznek bele. Az egyetlen megoldás a denevérszállás megszüntetése. Erre csak akkor kerülhet sor, amikor a denevérek nem tartózkodnak az üregben. Az üreg nyílását olyan csapóajtó szerűen működő szerkezettel kell felszerelni, ami a denevérek kijutását lehetővé teszi, de vissza nem engedi őket. Ezután nincs más hátra, mint megvárni, amíg a denevérek maguktól kijönnek.

A legtöbb panaszbejelentés májustól augusztusig érkezik mert ilyenkor zajosabbak a denevértelepek, hiszen ilyenkor hozzák világra és nevelik fel az utódaikat az üregekben. Ilyenkor természetesen nem kerülhet sor a felnőtt állatok kizárására, hiszen a kicsinyek az üregben maradnának és elpusztulnának. A denevértelenítésre csak a kicsik kirepülése után, ősszel kerülhet sor.

A Nemezetipark Igazgatóságok késséggel nyújtanak segítséget. Vácon a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság az illetékes (elérhetőségük: 1121 Bp. Költő utca 21. 1525 Budapest, Pf. 86. Tel.: 1/391-4610. Fax: 1/200-1168. dinp.nemzetipark.gov.hu.)

Magyarországon a denevéreket a törvény védi (13/2001. (V. 9.) KöM rendelet). Élőhelyük és egyedeik zavarása, károsítása, vagy elpusztítása esetén a törvény természetvédelmi bírságot rendel kiszabni, aminek összege elérheti a félmillió forintot is.

A törvény tiltja a denevérek háborgatását, ezért ne próbáljuk magunk megoldani a dolgot, mert csúnyán megjárhatjuk. A büntetés lehetősége mellett az amatőr akciók más kellemetlen következményekkel is járhatnak. Volt rá példa, hogy a lakók a denevérek lakta hézagot purhabbal kifújták. Az akciónak az lett a következménye, hogy százával pusztultak el a denevérek az üregben, majd a levegőtől elzárva elfolyósodott tetemekből folyó hullalé átáztatta a falat. A következmény tartósan fennálló dögszag és járványveszély lett, amit csak a fal lebontásával lehetett megszüntetni. Ugyanilyen következményei lehetnek a homlokzati szigetelésnek is, ha az építők nem ügyelnek a denevérek jelenlétére.

Átgondolt és szakszerű építéssel illetve felújítással a denevérek megtelepedése megelőzhető lenne. A lakótelepi épületeket redőnyök nélkül tervezték. Az árnyékolásnak számos módja lett volna (pl. reluxa), a redőny egyszerűen a redőnyös vállalkozók rábeszélő készségének köszönhetően terjedt el. Hőtechnikai szempontból ugyan kedvezőbb a redőny, mint a reluxa, de maga az épület kevéssé alkalmas a redőny utólagos felszerelésére. A redőnytok nem csak a hőszigetelésnél okoz problémát, hanem a denevéreknek, verebeknek is szállást ad. Aki redőnyt szereltet erre is gondoljon!

Denevér a szobában

Előfordul, hogy a denevér berepül a szobába. Olykor a csukott ablaknak is nekirepül. Általában a fiatal és tapasztalatlan egyedek járnak így. Vagy az történik, hogy a szobában világító lámpa fénye vonzza az ablak elé a rovarokat, és a denevér ezekre vadászva véti el az ablakot, vagy az, hogy az ablakkereten próbál sikertelenül megkapaszkodni. A szobába került denevért ne próbáljuk meg elkapni! A rémült állat beleütközhet a berendezési tárgyakba, csontját törheti, súlyosan megsérülhet, nem is beszélve a berendezésben okozott kárról. Az alapszabály az, hogy ahová denevér berepült, onnan általában ki is tud repülni. Egyszerűen tegyük szabaddá az útját! Nyissuk ki az ablakot, menjünk ki a szobából és várjuk meg békével, amíg magától kimegy. A denevér távozását azonban nem árt előrizni, mert előfordul, hogy a rémült állat egyszerűen elbújik valahová. A függönyöket, felakasztott kabátokat érdemes óvatosan átnézni. Ha a földön találjuk a denevért, akkor egy vastagabb bőrkesztyűvel vagy puha törölközővel fogjuk meg, óvatosan tegyük a párkányra és hagyjuk elrepülni. Kidobni nem szabad! Az elhajított denevér nem biztos, hogy szárnyra tud kapni, ha meg leesik, összezúzza magát. Nagyon érzékeny, törékeny kis állatok. Vigyázzunk rájuk!

A denevérekkel kapcsolatos tévhitek

Nem igaz, hogy a denevér az ember hajába repül! A szobába berepülő denevér ellen egy szúnyogháló kiváló védelmet ad, de még az ablak elé húzott függöny is. A denevérek ultrahangokkal tájékozódnak, teljes sötétségben is képesek elkerülni még egy cérnaszálat is. A szobában reked denevér azonban könnyen pánikba esik, ha a háziasszony partvissal csapkod körülötte. Ketten együtt aztán már könnyedén elintézik a berendezést! A hajba repülés mítoszának az lehet az alapja, hogy a rémült denevér olykor nekirepül a hadonászó háziasszonynak is.

Nem igaz, hogy a denevér csupasz, síkos, undorító bőregér! Aki ezt gondolja, az még nem látott denevért! A denevérek ugyanis szőrösek. Nagyon finom, kellemes tapintású bundájuk van, a szárnyaikat is finom szőr borítja. Aki azt képzeli, hogy a denevér csupasz, síkos testű undormány, annak nem a denevértől, hanem saját ostoba fantáziájától kellene félnie!

Nem igaz, hogy a denevérek betegségeket terjesztenek! A denevérek – mint minden élőlény –hordoznak különböző vírusokat és baktériumokat, az emberre azonban ezek általában nem veszélyesek. Mi emberek legkönnyebben egy másik embertől fertőződünk meg. Sokkal veszélyesebb az egészségünkre, ha felszállunk egy buszra, vagy elmegyünk egy uszodába, mintha denevérek laknak a redőnyünkben. Gondoljuk meg, hogy a denevér ürüléket nem esszük meg, de a csótányok vagy a legyek végigmasíroznak az ételeinken a szekrényben! Magyarországon még nem jegyeztek fel olyan esetet, hogy valakit denevér vagy annak ürüléke fertőzött volna meg. A harapások elvben okozhat fertőzést, nagyon ritkán veszettséget is, és ha megfogják őket, akkor bizony harapnak. De ki nem próbálna meg védekezni, ha valami böszme óriás elkapja!? A párkányokon vagy a járdákon felhalmozódó denevérguanó kellemetlen látvány, ezt egyszerűen fel kell takarítani!

Nem igaz, hogy a denevérek vért szívnak! Ez a legnagyobb hülyeség. Aki egy kicsit odafigyelt a Drakula filmekre, az tudja, hogy még ez még a denevérré változni képes vámpírokra sem igaz! A filmekben vagy denevérként repkednek, vagy emberi alakban szívogatnak, de denevérként nem torkoskodnak a szép hölgyek nyakán. A valóságban a dél-amerikai vérszopó denevérek tényleg vérrel táplálkoznak, de ilyenek mifelénk csak az állatkertben akadnak, és ott sem a gondozók vérét szívják, hanem „konzervvért” kapnak. Az Óvilágban vérszívó denevérek nincsenek, húsevők akadnak a trópusokon, Afrikában, Indiában, az indonéz szigetvilágban, és Ausztráliában. Európában 32 denevérfaj él, ebből 28 előfordul Magyarországon is, ám ezek kivétel nélkül rovarevők. Lepkékkel, szúnyogokkal, bogarakkal, pókokkal és más effélékkel táplálkoznak. Tévhit, hogy a padláson felakasztott kolbászt megdézsmálnák.

Tévhit, hogy a denevérek a szigetelésbe berágják magukat! A denevérek nem rágnak üregeket! A valóság az, hogy az üregek a gondatlan kivitelezés miatt keletkeznek, vagy egerek, harkályok vágják azokat. Előfordult olyan is, hogy légkondicionáló felszerelése miatt a panelt átfúrták, szigetelését megbontották. A denevérek a kész hézagokba költöznek be. Tény, hogy a mászkálásukkal a szigetelőanyagot koptatják, de ez nem jelentős. A panelszigetelésekbe költöző denevérek  legtöbbször valami gondatlan emberi beavatkozásra utalnak. Nagyon óvatosnak kell lenni ilyenkor a hatósági bejelentésekkel, mert előfordulhat, hogy a bejelentő ellen indul eljárás az épületben okozott kár megtérítésére és az eredeti állapot visszaállítására, a légkondicionálóba költözött denevérek ügye pedig úgy oldódik meg, hogy a lakót a légkondicionáló leszerelésére kötelezik.

Közösségi média