Sok minden változik az új TB törvénnyel 2020. július 1-től. A nyugdíjjárulék (10 százalék), az egészségbiztosítási járulék (7 százalék), és a munkaerő-piaci járulék (1,5 százalék) összeolvadásával egy egységes új járulék keletkezik, a társadalombiztosítási járulék, amelynek mértéke ugyanakkor 18,5 százalék marad, mint korábban. 17,5%-ról 15,5%-ra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke. Ezzel párhuzamosan 85%-ról 87%-ra nő a személyi jövedelemadó alapjának számításakor alkalmazandó korrekciós tétel, ha az összevont adóalapot terhelő szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség a magánszemélyt terheli, de azt költségként nem számolhatja el és számára nem térítik meg.
Térítésmentes egészségügyi ellátásra való jogosultság
Akik nem fizetik az egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot és legalább hathavi elmaradást halmoznak fel, azoknak TAJ kártyája inaktiválásra kerül, nem lesznek jogosultak a térítésmentes egészségügyi ellátásra.
Könnyebbség, hogy a július 1. előtt keletkezett tartozás összegét a TAJ kártya érvénytelenítésére vonatkozó rendelkezések alkalmazása során nem kell figyelembe venni. Ugyanakkor ezentúl nem lesz lehetőség az elmaradt egészségbiztosítási szolgáltatási járulék befizetésével a jogviszony utólagos rendezésére, vagyis a betegnek, ha ellátták, ki kell fizetnie a szolgáltatást. A sürgősségi ellátást továbbra sem lehet megtagadni. Az érvénytelen TAJ kártyával igénybe vett egészségügyi szolgáltatás költségét azonban meg kell fizetni. Mind az ellátás költsége, mind pedig maga az elmaradt egészségügyi szolgáltatási járulék adók módjára behajtandó köztartozásnak, azaz az adóhatóság által végrehajtható tartozásnak minősül. Amennyiben a magánszemély nem ért egyet a kötelezettség megállapításával, egyeztetési eljárást kezdeményezhet. Az egyeztetési eljárás jogerős lezárásáig felhalmozódó hátralékot nem kell figyelembe venni a TAJ kártya érvénytelenítését kiváltó hátralék összegének számítása során. Az eljárás alatt felhalmozódó hátralékot a kötelezettség megállapításáról szóló határozat jogerőssé válásától számított 15 napon belül kell megfizetni.
A fizetendő járulék nagysága
Az egyéni járulékkötelezettségek összevonásra kerülnek július 1-től, így a biztosítottakat egységes, 18,5%-os tb kötelezettség terheli majd, a korábbi 4 külön járulék (nyugdíjjárulék, pénzbeli- és természetbeni egészségbiztosítási járulék, valamint munkaerőpiaci járulék) helyett. Néhány speciális juttatás esetében (pl, gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, ápolási díj, stb.) csak 10% nyugdíjjárulék fizetendő.
A feladatukat megbízás keretében ellátó személyek, a nem főfoglalkozású társas és egyéni vállalkozók, valamit a biztosított mezőgazdasági őstermelők járulékfizetési kötelezettsége 17%-ról 18,5%-ra nő. Ezzel párhuzamosan ők álláskeresési járadékra is jogosultságot szereznek.
Az összevonásra kerülő járulékok miatt a jövőben a családi járulékkedvezmény a teljes, 18,5%-os TB-járulékkal szemben érvényesíthetővé válik. Ez magasabb kedvezményalapot jelent, hiszen korábban a 1,5%-os munkaerőpiaci járulékkal szemben nem volt érvényesíthető a családi járulékkedvezmény.
Bevezetésre kerül a járulékfizetési alsó határ. A TB-járulékot legalább a minimálbér 30%-a után meg kell fizetni, akkor is, ha a foglalkoztatott tényleges jövedelme ennél alacsonyabb. Ez a munkaviszony keretében foglalkoztatott személyekre is vonatkozik, így különösen a részmunkaidőben foglalkoztatott személyeket érinti, és esetükben így a járulékalap eltérhet a személyi jövedelemadó alapjától. Ha a munkavállaló tényleges jövedelme nem éri el ezt az összeget, a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem és a járulékfizetési alsó határ közötti különbözet után fennálló tb kötelezettséget a munkáltatónak kell viselni (bevallani és megfizetni) anélkül, hogy ezt az összeget később a munkavállalótól visszakövetelné.
Társas és egyéni vállalkozók esetében az új törvény megszünteti a járulékalap korrekciókat, így a jövőben a TB-járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér (garantált bérminimum) után kell megfizetni, a korábbi 150%-os minimálbér (garantált bérminimum) helyett.
A saját jogú nyugdíjasokat általános járulékmentesség illeti meg, függetlenül a foglalkoztatás formájától. Ezzel párhuzamosan a kifizető is mentesül a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól, ha saját jogú nyugdíjast foglalkoztat.
A nyugellátás megállapítása során a magánszemély szempontjából az elévülési időt figyelmen kívül hagyható, azaz az adózásban általános 5 éves elévülési időn túl is lehetőség lesz a nyugdíjjárulékkal és alappal kapcsolatos kötelezettségek pótlására (bevallás, befizetés). Ugyanígy ha nem állt fenn a biztosítási kötelezettség, akkor a befizetett járulék visszaigényelhető. A NAV-ot továbbra is köti az általános elévülési idő, tehát a NAV az elévülési időn túl hivatalból továbbra sem állapíthat meg kötelezettséget.
Lehetőség lesz a szolgálati idő utólagos elismerésére is, ha a vizsgált időszakban a biztosításnak nem kellett volna fennállnia, de a magánszemély és a foglalkoztatója ennek ellenére eleget tett a társadalombiztosítási kötelezettségeknek és járulékfizetés történt, valamint az ellátásra való jogosultság megállapítható.