A nyári hőhullámok hatására egyre többen döntenek légkondicionáló berendezések felszerelése mellett. Ilyenkor vannak, akik felteszik a kérdést, hogy kell-e ehhez valami engedély? Nem árt erről tudni, mert komoly szankciókat vonhat maga után a szabályok be nem tartása.
Röviden a lényeg:
- A klímaberendezést az utcáról nézve takartan kell elhelyezni;
- ha az utcáról látszik, akkor Vácon bejelentésköteles;
- ha az épület örökségvédelmi nyilvántartásban szerepel, akkor engedélyt kell kérni rá (de úgysem adnak).
- A csepegő vizet az utcára vezetni tilos!
A kültéri egység homlokzatra való helyezéshez már sok helyen engedély kell, Vácon a nem műemléki épületeknél csak bejelentés. Ehhez egy építész terv is szükséges, ezért az eljárás összköltsége 70-100 ezer forint környékén mozog. Tapasztalatok szerint a kihelyezett kültéri egységek 98 százalékának nincsen engedélye, illetve nincsenek bejelentve. Márpedig, ha nem rendelkezünk a megfelelő engedélyekkel, akkor a önkormányzat egy helyszíni ellenőrzés során akár le is szereltetheti a klímánkat.
Vác város önkormányzata képviselőtestületének a településkép védelméről szóló 31/2017.(XII.15.) sz. rendelete viszonylag toleráns a klímaberendezések kültéri egységeivel szemben, más településeken szigorúbban a rendeletek:
15. § (6) Helyi védett érték homlokzatát érintő bármilyen építési tevékenység esetén az építési
tevékenységgel egy időben minden klímaberendezés közterületről látható homlokzaton
elhelyezkedő kültéri egységét el kell távolítani.30. § (1) Településképi bejelentési eljárást (a továbbiakban: bejelentési eljárás) kell lefolytatni
minden közterületről, közforgalom által használt területről vagy közforgalom céljára
átadott magánterületről látható, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött és az Étv.
33/A.§ szerinti egyszerű bejelentéshez sem kötött építési tevékenység megkezdése előtt,
az alábbi esetekben:
[…]
o) Szellőző-, illetve klíma-berendezés, áru- és pénzautomata, építmény közterületről
látható felületén való elhelyezése esetén, ha ahhoz nem kell az építmény
tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit megváltoztatni, átalakítani,
elbontani, kicserélni, megerősíteni vagy újjáépíteni;
Vagyis a védett épületek homlokzatáról egyszerűen leszerelteti a klímát, de csak akkor, amikor egyébként is valamilyen építési munkát végeznek a homlokzaton. A lakótelepi házak nem tartoznak ebbe a kategóriába, az ott lakókat ez nem érinti. Rájuk is vonatkozik viszont a bejelentési kötelezettség. A bejelentési eljárás az építtető vagy megbízottja (a továbbiakban: bejelentő) által a polgármesterhez benyújtott bejelentéssel indul. A bejelentést papír alapon kell benyújtani, de a hozzá tartozó, kötelező műszaki dokumentációt papíron és digitális adathordozón is mellékelni kell. Az utóbbit kamarai tagsággal és engedéllyel rendelkező tervezőmérnök készíti el, és általában a következő munkarészeket kell tartalmaznia: műszaki leírást, helyszínrajzot, a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével, alaprajzot, szükséges számú homlokzatot, amennyiben az építmény az utcaképben megjelenik, színezett utcaképi vázlatot, szükség szerint színtervet, látványtervet, táj- és településkép-védelmi területen a tájba vagy településképbe illeszkedés igazolását, bemutatását.
Nem kell a bejelentési eljárást lefolytatni abban az esetben, ha a kültéri egység az utcáról nem látható módon, például a loggián, takartan kerül felszerelésre.
Az önkormányzat rendeletén kívül a következő jogszabályokkal kell tisztában lenni, ha az ember klímát akar felszerelni:
- A 253/1997. (XII.20.) kormányrendelet (OTÉK) tartalmazza, milyen szempontok szerint kell a berendezések elhelyezését engedélyezni.
- A 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról határozza meg az engedély alapján végezhető tevékenységeket, és az engedélyezi eljárások rendjét a fennmaradásról és a bejelentésről.
- A 245/2006.(XII.5.) kormányrendelet az építésügyi bírság megállapítását szabályozza részletesen. Mekkora a kiszabható bírság, milyen módon szabható ki. A bírság az építtetőt terheli minden esetben. Ha szakemberek végezték a telepítést, akkor ők is felelősségre vonhatók.
- Az 1997. évi LXXVIII. törvény az általános követelményeket határozza meg az épített környezet alakításáról.
Az OTÉK szerint légaknában klímaberendezés nem helyezhető el (70. § (8)). A 2008. szeptember 12. előtt használatba vett épület homlokzatán a berendezést – lehetőleg építészeti eszközökkel megoldva – takartan lehet elhelyezni (92. § (2)), ha
- az épület állékonyságát nem veszélyezteti, a homlokzatot nem károsítja,
- az épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó (településkép, építészeti érték vagy műemlékvédelmi, továbbá táj- és természetvédelmi) érdeket nem sért,
- a kivezetés a környezetet bűz-, mérgező-, zaj-, rezgés- vagy más káros hatással nem szennyezi, az építmény rendeltetés szerinti használatát nem zavarja, ártalmas mértékű páralecsapódást nem okoz.
Akik társasházban vagy szövetkezeti házban élnek, és klímát szeretnének felszerelni, azoknak a Társasházi törvény (2003. évi CXXXIII. tv., Thtv) illetve a Lakásszövetkezeti törvény (2004. évi CXV. tv., Lsztv) vonatkozó paragrafusait kötelesek betartani. A törvény szerint a külső fal, homlokzat a társasházi tulajdonosok osztatlan közös tulajdonában (Thtv. 1. § (2)) illetve a lakásszövetkezet tulajdonában van (Lsztv. 11. §).
Társasház esetében a Thtv. 21. §-a szerint az építtető köteles a közvetlenül érintett tulajdonostársak (alsó, felső, oldalsó szomszédok) tulajdoni hányada szerinti legalább kétharmadának írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát beszerezni. Itt érdemes megjegyezni, hogy ennek a nyilatkozatnak határozottan beleegyezőnek kell lennie, és a nyilatkozattévőnek tájékozottnak kell lennie. Tehát mégis csak jó, ha van műszaki dokumentáció, mert akkor azt meg lehet mutatni, és azt lehet mondani, hogy ahhoz kérünk hozzájárulást. Főleg jó, ha a dokumentációban a berendezés zajszintje is szerepel (decibelben megadva). Ellenkező esetben vita lehet abból, hogy később a szomszéd meggondolja magát, és azt kezdi mondogatni, hogy bár hozzájárult, de „nem erről volt szó”, hanem halkabb, kisebb, stb. berendezésről. Egyik-másik klímaszerelő cég is tudja, hogy kellene a szomszédok hozzájárulása, meg a bejelentés az önkormányzathoz, és azt is sejti, hogy ez nincs meg. Ezért előszeretettel kérik, hogy a közös képviselő írásban járuljon hozzá, a klíma felszereléséhez. Óva intjük a közös képviselőket, hogy ilyen papírokat aláírogassanak, egyrészt mert ők csak a tulajdonosok képviseletére jogosultak, helyettük ilyen nyilatkozatokat tenni nem, másrész utóbb – ha valami gond lesz a klíma körül – ebből nekik is bajuk lehet.
Lakásszövetkezet esetében elméletileg egyszerűbb a dolog, mert a lakásszövetkezet igazgatósága maga is adhat engedélyt a berendezés felszerelésére. Azért „elméletileg”, mert biztosak lehetünk abban, hogy az igazgatóság az önkormányzati rendeletben szereplő bejelentési eljáráshoz ragaszkodni fog, és az eljárásban előírt műszaki dokumentáció és munkarészei bemutatását is megköveteli. Sőt a tervdokumentáción kívül elektromos közműnyilatkozat is szükséges az ügy intézéséhez. A mi lakásszövetkezetünk Szervezeti és Működési Szabályzata nem tér ki a klímaberendezések felszerelésére, a jövőben a szabályzatot-e tekintetben is korszerűsíteni kell. Célszerű, ha az igazgatóság is megköveteli az érintett szomszédok 2/3-os hozzájárulását. Elvárás, hogy a berendezést a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság által hitelesített vállalkozás képesített alkalmazottja szerelje fel.
Fontos, hogy a klímaberendezést úgy kell elhelyezni, hogy annak működésével az épületet ne veszélyeztessék, a homlokzatot ne károsítsák, az épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó érdekeket ne sértsék, a környezetet ne szennyezzék, és ártalmas mértékű páralecsapódást ne okozzanak, feleljenek meg a zajvédelmi előírásoknak. A kültéri egység meleg levegőt bocsát ki, ami zavarhajta a szomszédokat, kellemetlenné teheti a szellőztetést. Ezért a keletkező meleg levegőt a szomszédos lakások zavarása nélkül kell elvezetni.
A csepegő kondenzvíz sok esetben károsítja az épületet, a vakolatot és a festéket is. Ráadásul mások egészségére is veszélyt jelenthet, hiszen ez a víz a beltéri egységben keletkezik, a klíma alsó vonalában elhelyezett csepptálca fogja fel, ezért mindenféle vírus, baktérium és spóra megjelenhet benne, ami a lakás levegőjében jelen van, vagy a klímaberendezésben megtelepszik. És most ne csak a COVID-ra tessék gondolni! A cseppvíz tipikus forrása a tüdőgyulladással és magas lázzal járó, esetlegesen halálos kimenetelű legionárius betegségnek is. Ezt a betegséget a pangó vízben elszaporodó Legionella baktériumok okozzák, amik az apró cseppek belégzésével kerülnek a tüdőbe. A csepegő kondenzvizet nem szabad a közterületre vezeti! Főleg nem jó, ha mások ablaka elé, vagy a bejárati ajtó feletti előtetőre csöpög a víz. A több emelet magasból aláhulló cseppek becsapódáskor szétporladnak, és a keletkező vízpermet a legevőben száll, a szél az alsóbb lakások ablakába, erkélyére sodorhatja, ami további konfliktusok jogos forrása lehet.
Ha tilos a kondenzvizet a homlokzaton kivezetni, akkor mi a megoldás? Több lehetőség is van! A legegyszerűbb az, ha egy gyűjtőedényben fogjuk fel. Ha a klíma az erkélyen, loggián van elhelyezve, akkor egyszerűen alá lehet tenni műanyag kannát, amiben gyűlik a cseppvíz. Ezt a kannát persze időnként üríteni kell (ki kell önteni a vécébe). Kényelmesebb megoldás a csatornába bevezetni. Az ehhez szükséges szerelvények (bűzelzáró, visszacsapó szelep, ha kell szivattyú) a kereskedelemben kaphatók. Van, ahol a csapadák ejtőcsőbe kötik be a klíma cseppvíz vezetékét, amit lehet, de számolni kell azzal, hogy a mostanság előforduló felhőszakadásoknál az ejtőcső megtelik vízzel, és az esővíz a csövön visszafolyik a lakásba, vagy klímába. Ezt egy visszacsapó szelep beépítésével lehet megelőzni. A cseppvíz eltüntetésének egy másik módja a cseppvíz elpárologtató berendezés. Ez a készülék lényegében egy tartály, amiben fűtőbetét van. A kültéri egység mellé kell felszerelni. A víz gyűlik benne, és amikor elér egy szintet, a készülék bekapcsolja a fűtőszálat, ami a vizet elpárologtatja. Mivel a cseppvízből vízkő nem lesz, az időnként felfűtés pedig a baktériumokat és más mikroorganizmusokat elpusztítja, a készülék viszonylag tisztán működik. Az áramfogyasztása eltörpül a klímaberendezés fogyasztása mellett (max. 0,7 kW és szakaszos működésű), de kétségtelenül fogyaszt áramot, és az ára is figyelemre méltó, cirka 50 ezer forint. Egyébként a kültéri egység által kibocsátott hőt is fel lehetne használni a víz elpárologtatására, sőt nagy melegben azt is lehet, hogy a fentebb említett kanna helyett egy nagyobb tálcában engedjük a vizet, ahonnan a nagyja magától elpárolog. Viszont nem szabad a kültéri egység ventilátorát arra használni, hogy a vizet elporlassza a levegőbe, noha ilyen ötlettel is találkozunk már. A cseppvizet azért nem szabad kiporlasztani, mert nem tiszta, veszélyes baktériumokat, algákat, gombaspórákat és vírusokat tartalmazhat. Olyat is láttunk már, hogy a panelházban a csepegő vizet a panelhézagba vezették, mondván ott elcsorog, elpárolog, elszikkad, vagy a fene tudja mi lesz vele, de legalább nem látszik. Nos, a panel a csapóesőt bírja, a hézag eredetileg szigetelve is volt, de ha folyamatosan lágyvíz vízlevezetésre használják, akkor idővel olyan korróziós folyamatokat lehet ezzel elindítani, amik a paneles épület állékonyságát veszélyeztetik. De tény, hogy ezek sem látszanak egy darabig, csak évek múltán, amikor megjelennek az első repedések. Akkor jön a statikus, megvizsgálja, és mindenkit megnyugat: „Nem lesz semmi baj! Az apróbb értékeiket a tűzoltók kihozzák… Bemenni? Maguk ide már nem mehetnek be.” Úgyhogy ez a panelhézagba vezetés nagyon rossz ötlet.
Mi a teendő, ha a szomszéd klímát szerelt, és az zavar, hangos, a víz a nyakunkba hullik? Ebben az esetben birtokvédelmi eljárást kell indítani, amiben kérni kell, hogy a hivatal kötelezze a szomszédot a zavarás megszüntetésére, vagy a berendezés leszerelésére. A birtokvédelmi eljárásról itt lehet olvasni.